Ma már a tüdőszűrés nem tartozik a népegészségügyi szűrőprogramok közé, de szakemberek minden 40 év felettinek azt javasolják, hogy menjen el mellkasröntgenre, mert a vizsgálat során nagyon sok betegségre fény derülhet. Ugyanakkor ahhoz, hogy a rákstatisztikák tovább javuljanak a tüdőszűrés helyett a tüdőrákszűrést  – az alacsony dózisú CT-t vizsgálatokat – kellene a népegészségügyi szűrővizsgálatok közé beemelni – mondta Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettese, diagnosztikáért felelős igazgatója egy tüdőrákkal kapcsolatos háttérbeszélgetésen.

A tüdőrák okozta halálozás hazánkban továbbra is vezető daganatos halálok, mindkét nem esetében. Magyarországon évente 10 ezer új beteget fedeznek fel és 8 ezer ember hal meg tüdőrákban. A betegség leggyakrabban a 60–69 éves nőket és a 70–79 éves férfiakat érinti.

A betegség erősen stigmatizált, sokan még mindig visszafordíthatatlannak gondolják. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják, hogy a helyzet sokat javult: a tüdőrák előfordulása a teljes lakosságot tekintve csökkent, a betegek ötéves túlélése pedig egyértelműen nőtt. 

Egy friss reprezentatív felmérés szerint, amit az AstraZeneca megbízásából az Europion készített az derül ki, hogy a hazai lakosság alapvetően támogatja a tüdőszűrést, a 40 év felettiek körében tízből hatan rendszeresen részt is vennének rajta, ha kapnának meghívást a vizsgálatra. Ugyanakkor sokakat visszatart a félelem: 24 százalék a súlyos diagnózistól, 21 százalék a röntgensugárzástól tart. 

Nem ugyanaz a tüdőszűrés és a tüdőrákszűrés

Sokan összekeverik a tüdőszűrést a tüdőrákszűréssel, pedig a két vizsgálat nem ugyanazt jelenti. A hagyományos tüdőröntgen vagy mellkasröntgen elsősorban fertőzések és egyéb tüdőbetegségek kiszűrésére alkalmas, de a korai tüdődaganatok jelentős részét nem mutatja ki megbízhatóan. A tüdőrákszűrésre nem a röntgen, hanem az alacsony dózisú komputertomográfia (LDCT) a hatékony diagnosztikai eszköz: nagyobb felbontással dolgozik, már néhány milliméteres elváltozásokat is észlel, nemzetközi vizsgálatokban alkalmazva kimutathatóan csökkentette a tüdőrák miatti halálozást a magas kockázatú csoportokban – mondta Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettese, diagnosztikáért felelős igazgatója. 

A tüdőrák korai felismerése nagyon fontos, a modern terápiák megduplázzák a betegek túlélését – tette hozzá a főigazgató-helyettes. Míg a pályája kezdetén egy tüdőrákos beteg túlélési esélye 11-12 hónap volt, mára a modern műtéti technikának, a hatékonyabb sugárterápiának és az innovatív kezeléseknek köszönhetően ez megsokszorozódott. 

Példaként említette Kerpel-Fronius Anna a HUNCHEST programot, ami bebizonyította, hogy az erős dohányosok esetében az alacsony dózisú CT vizsgálatok segítik a korai tüdőrák kimutatását. A szűrés során felfedezett rosszindulatú elváltozások túlnyomó többsége korai stádiumú volt, ilyen stádiumban a tüdőrák pedig nagyon jól gyógyítható.

Kiemelte a szakember, hogy jelenleg is folyik egy HUNCHEST program, aminek keretében a Buda környéki településeken élő, rizikócsoportba tartozók jelentkezhetnek szűrővizsgálatra az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe. 

Megszelídíthető a tüdőrák

A kezelési eredmények lassan, de javulnak: az 5 éves túlélés 20 százalékról 23,5 százalékra nőtt, ebben a nők előnye számottevő: 27 százalék a férfiaknál tapasztalt 20 százalékkal szemben. Az elmúlt évtizedben a férfiaknál érezhetően csökkent a kockázat és a halálozási arány is. Százezer lakosra vetítve a korábbi 142-ről 107-re  csökkent, míg a halálozás aránya 147-ről 123-ra mérséklődött.

A nők esetében a kockázat változatlan maradt, a halálozás pedig enyhén emelkedett. Százezer lakosra 59 nőbeteg jut, a halálozás pedig 54-ről 59-re emelkedett.

A tüdőráknak két fő típusa van: a kissejtes tüdőrák, amely gyorsan terjed és agresszív lefolyású, valamint a nem-kissejtes tüdőrák, amely lassabban növekszik, az esetek nagy részét ez teszi ki. A korai, műthető nem-kissejtes tüdőrákban egy hazai elemzés szerint egyre több beteg kap műtét utáni kezelést, 2013-ról 2022-re az arányuk 47 százalékról 67 százalékra nőtt. Ez is azt bizonyítja, hogy a tüdőrák időben felfedezve akár gyógyítható is lehet – hívták fel a szakemberek a figyelmet a háttérbeszélgetésen.

Szinte valamennyien érintettek leszünk életünk során a rákos megbetegedéssel, vagy hozzátartozóként, de az is előfordulhat, hogy érintettként

– mondta Pataki Erika, a LÉLEK-ZET Egyesület képviselője.  

A tüdőrák egy aljas betegség, ami későn ad tüneteket. A betegszervezeti képviselő szerint mindenképpen érdemes odafigyelni arra, ha valakit hónapok óta köhögés gyötör, fáradt, esetleg mellkas-vagy vállfájdalma van, veszít a súlyából, vagy a nyirokcsomói fájnak. 

Minél hamarabb sikerül diagnosztizálni a betegséget a gyógyulás esélye annál jobb. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a rizikócsoportba tartozók, a dohányosok, vagy poros munkahelyen dolgozók között és a fiatal nem dohányzó nők között is egyre gyakoribb a tüdőrák.

Fontos, hogy 40 éves kor felett legyen tisztában azzal az egyén, hogy tüdő egészsége nagyon fontos. A tüdő egy olyan szervünk, aminek az állapota az évek során rosszabbodhat, gyorsan reagál a dohányzásra vagy a légszennyezésre is, mondta Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. 

Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Arra is felhívták a szakemberek a figyelmet, hogy Magyarországon évente hétmillió CT-felvétel készül, ebből ötmillió a tüdőt is érintő felvétel. Sokszor egy apró eltérés is árulkodó lehet a tüdőben, ezért ha a páciensek erről információt kapnak, ne hagyják annyiban, hanem járjanak utána az elváltozásnak.

Szakemberek szerint az alacsony dózisú CT-vizsgálat népegészségügyi szűrőprogramba beemelése nem lenne olcsó a költségvetés számára, de két-három éven belül hatalmas egészségnyereséget lehetne elérni, ha a program a rizikócsoportba tartozók számára elérhető lenne. 

Az alacsony dózisú CT-vizsgálat az Amerikai Egyesült Államokban már elérhető, ugyanakkor Európában nagyon kevés ország döntött a bevezetése mellett. Horvátországban működik már, de olyan nagyobb gazdaságok, mint Németország vagy Franciaország még nem emelték be a népegészségügyi szűrések közé – zárta gondolatait Kerpel-Fronius Anna.

Kapcsolódó