A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nukleáris biztonsági ajánlásai szerint nem lehet olyan helyre atomerőművet építeni, melynek 10 kilométer sugarú környezetében olyan törésszakasz található, ahol 100 ezer évnél fiatalabb felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengés nyomai találhatók. Márpedig több geológus szakvéleménye is azt mutatja, hogy ennek a körülménynek nemcsak a tervezett bővítés, de már a meglévő blokkok sem felelnek meg.

A NAÜ ajánlását a magyar kormány 2011-ben rendeletként beépítette a magyar jogba, vagyis törvénytelen ilyen helyre atomerőművet építeni. Ráadásul nem független szakértők írtak a problémákról, hanem az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerzői számoltak be erről. Az Átlátszó ugyan először egy ismeretlen forrástól szerezte meg az egyik tanulmányt, később a cég közérdekű adatigénylésben kiadta a többi munkát is. Ezekben írnak ugyan az aktív lemeztörésről és a tízezer évnél fiatalabb elmozdulásokról, mégis arra a megállapításra jutnak, hogy a blokklétesítésnek nincs geológiai akadály.

Kapcsolódó

Az Országos Atomenergia Hivatal a telephely engedélyt idén márciusban ennek fényében adta meg. Ahogy arról a Napi.hu beszámolt, több szakmai civil szervezet kritizálta az engedélyezési folyamatot, mert abba semmilyen betekintést nem engedtek.

A 8 milliárd forintért elvégzett kutatás a portál cikke szerit nem az első a sorban, amely hasonló megállapításokat tesz és azokat virágnyelven bagatellizálják el. Érdemi földtani kutatómunkára az 1990-es években került sor, ezek pedig beszámoltak a fiatal vetőzónák (törésvonalak) létéről. Korábban a kommunizmus alatt a szovjet vezetés határozott az erőmű helyéről, földrengésbiztonsággal nem foglalkoztak. Ezzel együtt 1998-2002 között utólag az atomerőműben fejlesztések történtek: 1360 tonna acélszerkezettel erősítették meg a főépületi csarnokokat, és további 300 tonnával a reaktorépület tartószerkezeteit, összesen több mint 2500 tonna acélszerkezetet építettek be az erőmű megerősítésére.