Az elmúlt hetekben érzékelhetően csökkent a tej és a tejtermékek ára és ez a folyamat várhatóan a következő időszakban is folytatódik. Magyarországon a tejtermékek ára januárban tetőzött, egyes termékek ára 80-100 százalékkal emelkedett egy év alatt. Kiemelkedő volt a vaj, a trappista sajt és az 1,5 százalékos tejek árának emelkedése.

Az előrejelzések és a piaci folyamatok egyértelműen azt mutatják, az extrém januári árak belátható időn belül nem térnek vissza. Hosszútávon ugyanakkor nem zárható ki az ágazatban a hasonlóan szélsőséges árváltozás, ami a fogyasztókat is érzékenyen érintheti. A szélsőséges, rövid idő alatt változó árak nem csak hazánkban jellemzők, az európai tejpiac sajátosságai okozzák, ám más országokkal szemben nálunk szinte lehetetlen kivédeni a piaci zavarok következményeit.

Ahhoz, hogy a hazai tejágazat stabilabbá válhasson, és az egyes tejtermékek hazai kiskereskedelmi ára ne a külföldi feldolgozókon múljon, jelentős fejlesztésekre és beruházásokra lenne szükség.

Mi lesz a tej árával?

A következő időszakban folytatódik a januárban elkezdődött árcsökkenés. Ez a tejet és a tejtermékek jelentős részét érintheti. Arra ugyanakkor nem számíthatunk, hogy az orosz-ukrán háború előtt hosszú időn keresztül viszonylag stabil és alacsony árak visszatérjenek.

A trappista sajt ára egy év alatt csaknem a duplájára nőtt. A kereslet érzékelhetően visszaesett, ezért a vajjal együtt a kereskedők már januártól jelentős árcsökkentést hirdettek. Ennek hatására

a trappista ára hat hónap alatt közel 30 százalékkal mérséklődött. A többi tejterméknél nem mondható el ilyen jelentős áresés, de a korrekció elkezdődött.

Érdemi hatást gyakorol a tejek és a tejtermékek árára a kötelező bolti akciózás, amely júniusban indult. Az üzletek egyelőre a kormányrendeletben előírt legalább tíz százalékos árcsökkentésnél nagyobb akciókkal próbálják visszacsábítani a vásárlókat. Az alacsonyabb árakat támogatja a júliustól élesedő állami online árufigyelő rendszer is.

Van olyan élelmiszer, aminek már negyedével csökkent az ára

Megállt májusban az élelmiszerek árának emelkedése, miközben sok közkedvelt termék ára hónapok óta csökken. Egy átlagos bevásárlás májusban már kevesebbe került, mint januárban. Az elmúlt hónapokban elsősorban már csak a szezonális élelmiszerek, leginkább a zöldségek ára nőtt. Bővebben >>>

A történelmi, 2022-es nyári aszály hatásai egyre kevésbé érződnek. A tejtermelés élénkült Európában, ennek következtében a keresleti piac kínálatiba váltott. A folyamatot az árak is lekövették, a legnagyobb európai tejtermelő országokban a túlkínálat következtében jelentősen csökkent a nyerstej átadási ára.

Az európai folyamatok hazánkba átlagosan 3-4 hónap késéssel éreztetik hatásukat.

A tavaly év végén még a tonnánként 220 forintos felvásárlási ár már jelentősen csökkent, 175 forint környékére esett vissza májusra.

Lengyel és német feldolgozók kezében a magyar sajt ára

Magyarország tejtermelése nagyjából 1-2 százaléka az Európai Unió termelésének. Az ágazat rendkívül kitett az európai piaci folyamatoknak, az árak szabályozása gyakorlatilag lehetetlenmutatott ráTej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Súlyos probléma, hogy kevés a tejfeldolgozó Magyarországon, a kapacitások nem képesek kielégíteni a hazai igényeket, miközben a sok esetben elavult technológia drága előállítást tesz lehetővé és több terméknek a minősége sem megfelelő.

A hazai kapacitásokat meghaladó kereslet miatt folyamatos importra szorul hazánk például sajtból, joghurtból és más feldolgozott termékekből. Mivel a tejtermékek jelentős részét külföldön állítják elő, ezért az árakat is elsősorban a német és a lengyel import ára befolyásolja.

A terméktanács azt is kiemelte, hogy a tejtermelés szempontjából kritikus hónapok várnak a hazai ágazati szereplőkre. Ennek oka, hogy a csökkenő felvásárlási árak mellett továbbra is a tavaly ősszel még rekord magas áron beszerzett takarmány befolyásolja az önköltséget, ráadásul a kereslet is visszaesett.

Szintén nehéz helyzetet okoz a tejtermelőknek az árstop, mivel egyértelműen nő az import tej aránya a hazai üzletekben, ezzel több év után ismét hátrányba hozva a hazait.

Elmaradhat az árstop után az extrém drágulás

kormány ismét hosszabbított: július helyett augusztustól vezeti ki az ársapkákat. Ha ez valóban megtörténik, akkor a 2,8 százalékos UHT tej ára is jelentősen nő. Ez az áremelkedés ugyanakkor meg sem közelíti azt a mértéket, amit egy januári vagy februári árstop-kivezetés okozott volna.

Néhány hónappal ezelőtt nem volt ritka a dobozos tejeknél a 600-700 forintos fogyasztói ár sem, miközben ma már inkább a 400-500 forintos árszint a jellemző, de a legtöbb üzletben mindig van akciós tej a kínálatban.

Az árstop kivezetését régóta várja és szorgalmazza a tejágazat és a kereskedők is hevesen tiltakoznak a kormányzati intézkedés ellen. Jelenleg a 2,8 százalékos UHT tej a 2021 októberi árszinten kapható.

Ez az ár teljesen elszakadt a piaci folyamatoktól, így a fogyasztóknak augusztustól 200-300 forintos drágulással kell számolniuk. Ennek érdemi hatása már kevésbé lesz jelentős a lakosság jövedelmi helyzetére, mivel egyrészt mérséklődik az infláció, másrészt a kereslet is átalakult.

A változó fogyasztói igények mögött az árstopos tejek vásárlását korlátozó lépések állnak, valamint az, hogy sokáig nem volt a keresletet kielégítő mennyiség a boltok polcain. Nem utolsó sorban minden várakozás szerint a többi tej ára is jelentősen mérséklődik az árstop megszűnésének időszakára.

Időre, pénzre és akaratra van szüksége a hazai tejágazatnak

Az árváltozásnak kiszolgáltatott, a feldolgozók hiánya miatt importra szoruló hazai tejágazat fejlesztésére és óriási beruházásokra lenne szükség a szakértők egybehangzó véleménye szerint. Míg a termékpálya eleje, vagyis a nyerstej előállítás többé-kevésbé versenyképes, addig a feldolgozott termékek gyártásáról ez egyáltalán nem mondható el.

Gyakorlatilag ma már nincs magyar sajt, joghurt és vaj.

A szakemberek szerint egy új magyar márka megjelenése sokat javítana a hazai helyzeten, ha a mennyiségben nem is hozna áttörést a kínálati oldalon, a minőségért sokat tenne.

A beruházásokat és a kapacitás fejlesztését az uniós vidékfejlesztési pályázatok ugyan ösztönözhetik, de a nemzetközi trendek és a globális bizonytalanság összességében nem kedvez a tejtermék-gyártás fellendülésének.