A tejtermékek hagyományosan fontos szerepet töltenek be a magyar konyhában, ám

a hazai tejágazat egyre nagyobb nyomás alá került: a boltok polcain egyre több az olcsó, külföldi termék, a magyar gyártók növekvő költségekkel és versenyképességi kihívásokkal küzdenek.

Kapcsolódó

A trappista sajt példája jól mutatja a helyzetet: bár sok háztartás alapélelmiszere, a vásárlók gyakran nincsenek tisztában vele, hogy az a darab, ami a kosarukba kerül, sokszor nem hazai eredetű.

A növényi alapú alternatívák térnyerése, valamint a durván megemelkedett árak tovább nehezítik a szektor helyzetét.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2025 júniusában a hazai nyerstej termelői átlagára 199,3 forint/kilogramm volt, ami havi szinten 1 százalékos csökkenést, éves viszonylatban viszont 22 százalékos drágulást jelent. A felvásárolt mennyiség 7 százalékkal maradt el a májusi szinttől, az export pedig mintegy 24 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Az Agrárszektor cikkéből kiderül, hogy közben a bolti árak is jelentősen emelkedtek: 

  • egy kiló trappista sajt 2020-ban átlagosan 1890 forintba került, 2023-ban már közel 3500 forintot kellett érte fizetni, tavaly pedig 3100 forintra mérséklődött az ára;
  • a 12 százalékos tejföl 2020-ban 293 forint volt, 2023-ban már 594, tavaly 525 forint;
  • a vaj ára öt év alatt 342 forintról 602 forintra ugrott, 2023-ban pedig volt, hogy 666 forintot kértek érte.

A szakemberek szerint a magyar tejágazat jövője azon múlik, hogy sikerül-e megőrizni a hazai termékek helyét a piacon a növekvő importtal szemben, és hogy a gyártók képesek lesznek-e beruházásokkal, fejlesztésekkel versenyképesek maradni. Ha ez nem történik meg, a magyar tej és sajt könnyen eltűnhet a boltok polcairól.