Leginkább a reál tárgyak oktatásához lenne szükség pedagógusokra. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, „nem érzékeltek olyasmit, hogy a járvány miatt bárki is elhagyta volna a pályát, sőt tavaly még több tanár és óraadó volt, mint korábban”.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azonban másképp látja a helyzetet. „Elsősorban a természettudományos tárgyakból, idegen nyelvet oktató tanárokból, de legnagyobb meglepetésemre – a statisztikák szerint – a készségtárgyat tanítók körében is hiány mutatkozik” – árulta el az ATV híradónak Totyik Tamás. A szakszervezeti vezető hozzátette:

Kapcsolódó

már a budapesti elitkerületekben ( II., XII., XI.) is hiány van, a felvett hallgatói létszámot nézve pedig, a következő öt évben körülbelül további 22 ezerrel csökkenni fog a pedagóguslétszám.

A több ezer, oktatásból hiányzó tanár mellett rengeteg gyógypedagógusra, pedagógiai asszisztensre is szükség lenne a szakszervezeti vezető szerint.

Keveset költ az állam oktatásra

A tanárhiány egyik oka lehet, hogy egyre kevesebbet fordít az állam az oktatásra. 2001-től 2019-ig folyamatosan csökkent az intézmények oktatási GDP-je. Egy darabig emelkedett, de a 2013-2017-es emelés óta gyakorlatilag alig emelkedett a pedagógusok bére, miközben a GDP meg viszonylag gyorsan nőtt – magyarázta híradónak Molnár László, a GK vezérigazgatója. Ennek az lett a következménye, hogy viszonylag kicsi, csökkenő az oktatás súlya a teljes kiadáson belül – tette hozzá.

2022-re várhatóan körülbelül ötezren vonulnak nyugdíjba. 2017-ben kilencezer pedagógusjelölt kezdte meg a tanulmányait, de közülük várhatóan csak kétezren maradnak a pályán, így további 2700-zal csökken a tanárok létszáma.