Véleményezte a Költségvetési Tanács december 27-i ülésén a Magyarország 2023-as központi költségvetésének módosításáról szóló rendelettervezetet.

A Költségvetési Tanácsnak a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló rendelettervezet hitelességére nézve nincsenek alapvető ellenvetései.

A tanács ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy

  • Oroszország Ukrajna elleni háborúja, 
  • az erre válaszul bevezetett szankciók, 
  • az energiaárak robbanásszerű emelkedése, 
  • valamint a külső gazdasági környezet ezzel összefüggő bizonytalansága 
a rendelettervezetben foglalt költségvetési célok teljesíthetősége szempontjából kockázatot jelentenek.

Számol a háború következményeivel a költségvetés

A tanács megállapítja, hogy a rendelettervezet 2023-ra az eredetileg alapul vett 4,1 százalékkal szemben 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a háború és az energiakrízis elhúzódó hatásai, a globális növekedés lassulása és az infláció reáljövedelmeket mérséklő hatása következtében.

A növekedés meghatározó arányban az export-importot meghaladó emelkedésének lenne a következménye, tehát jelentős mértékben függ a külpiaci folyamatoktól. A tanács megítélése szerint

a nemzetközi szervezetek előrejelzéseihez képest mértéktartóan tervezett gazdasági növekedés akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak és az egyéb kockázatok sem erősödnek.

A tanács véleménye szerint az utóbbiakra tekintettel a költségvetési tartalékok felhasználásánál konzervatív politikát szükséges folytatni.

Hangsúlyozzák, hogy a rendelettervezet továbbra is biztosítja az eredeti költségvetésben megfogalmazott főbb társadalompolitikai célokat, vagyis

  • a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megőrzését, 
  • a családtámogatásokat, 
  • az idős emberek védelmét, 
  • a honvédelmi képesség erősítését, 
  • valamint megteremti a lehetőséget a nyugdíjaknak az eredetileg előre jelzettnél magasabb inflációval azonos mértékű emelésére, 
  • a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségének részleges kompenzálására, 
  • és az államadóssághoz kapcsolódó magasabb kamatkiadások finanszírozására.

Magasabb hiánnyal számol a kormány

A tanács tudomásul veszi, hogy

2023-ban a GDP-arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,9 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul a kormány tájékoztatása szerint.

A 3,9 százalékos deficit a hatályos törvényhez képest a 2023. évi hiánycél növekedését jelenti, ezért a tanács fontosnak tartja azt a rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP 1,5 százalék felett nő, akkor a többletbevételt a hiány csökkentésére kell fordítani. Továbbra is szorgalmazzák a 3 százalékos hiány elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik, ugyanis a deficit csökkenése a gazdaság más területein is segíti az egyensúlyok helyreállítás át.

További kockázatot jelent az energiaárak növekedése

A rendelettervezet a bevételi és kiadási előirányzatainak teljesíthetősége kockázatot hordoz. Az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapulnak, és egyes sorokon meg is haladják az adóalapok várt növekedését.

Kiadási oldalon az energiaköltségek finanszírozása tartalmaz többlet kiadási előirányzatot, de a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi. Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz.

Jelentősen csökken az államadósság 2023-ban

Elsősorban a nominális GDP magas, közel 16,6 százalékos növekedési ütemének köszönhetően az államadósság-mutató csökkentése folytatódik 2023-ban is:

a 2022. év végére várt 74 százalékról 2023 végére 70,2 százalékra mérséklődik az államadósság. A 3,8 százalékpontos tervezett csökkentéssel az államadósság-szabály akkor is teljesül, ha a makrogazdasági feltételek kormányzati prognózisban foglaltaknál lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak.

Mindezek alapján a Költségvetési Tanács megadja az előzetes hozzájárulását a költségvetés módosításáról szóló rendelettervezet kihirdetéséhez.