A norvég külügyminiszter Ine Eriksen Soreide megerősítette a Telexnek, hogy „nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről”.

A lap korábban beszámolt arról, hogy a magyar kormány inkább lemondott a Norvég Alapból felhasználható 77 milliárd forintról, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele.

Kapcsolódó

A norvég külügyminiszter 24.hu-nak is elküldött közleménye szerint "a donor országok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Magyarország elfogadta ezt a szempontot, ugyanakkor nem fogadta el a legjobbra minősített pályázatot". A támogatások osztására jelentkező konzorciumok pályázatait ugyanis egy brüsszeli iroda értékeli, és a szakmai szempontok alapján legtöbb pontot kapó pályázók végezhetik el a lebonyolítói feladatot, ebbe a folyamatba pedig nem szólhatnak bele a nemzeti kormányok - hívja fel a figyelmet a lap.

Mivel nem tudtak megállapodni az Alappal, Magyarországon nem lesznek az alapokból finanszírozott programok. A norvég politikus szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában.

A Miniszterelnökség még tárgyalna

A Miniszterelnökség ebben az ügyben csütörtökön azt közölte a 24.hu-val: a „donor országok és Magyarország között megkötött Együttműködési Megállapodás értelmében az új Civil Alapkezelő konszenzussal jelölhető ki. Eddig nem született konszenzus a Norvég Civil Alap felhasználásáról, de Magyarország továbbra is készen áll a megállapodásra. Norvégia haszonélvezője a közös piacnak, és a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás az EGT és Norvég Alapokból. Új határidő kitűzésével mód van az egyeztetések folytatására, amelyre a magyar fél javaslatot tett.”