Eddig csak egyetlen hivatalos ítélet született az Európai Bíróságon, amely uniós szintén definiálta, hogy pontosan mi is a bitcoin. A 2015-ös döntés szerint a bitcoin közvetlen, szerződéses fizetőeszköz. De a legfontosabb megállapításuk az, hogy nem beszélhetünk pénzről - mondta Pajor Dávid tőkepiaci- és banki szakjogász.

Ennél szélesebb körű szabályozás viszont nincs az EU-ban, pedig a blockchain technológiával létrejött kriptovaluta az egyik legnépszerűbb befektetés jelenleg a világon. A legismertebb - és legnagyobb - szereplő a bitcoin, amelynek piaci kapitalizációja ma már csaknem 200 milliárd dollár, vagyis emberek komolyan kereskednek vele, és mivel közvetlenül lehet fizetni vele sok helyen, mindenképpen szükséges a definiálása, jogi szabályozása, az adózási rendszer kialakítása.

Kapcsolódó

Magyarországon átfogó keretrendszer nincs, de a NAV több megkeresés után tavaly állást foglalt a kérdésben. A magyar adóhatóság meghatározása szerint a kriptodevizák egyfajta fizetési ígéretek, vagyis ezeket követelésként kezelni a könyvelésben, eszerint is kell utánuk adót fizetni. Ez viszont rossz hír a bányászoknak: az ilyen jövedelem szja-köteles, mellette pedig egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetni kell. A jövedelem 16 plusz 27 százalékos adózást igényel - mutatta be a rendszert Pajor.

Elmondta, hogy lehet katásan adózni a magánszemélyeknek. A cégeket viszont arra figyelmeztette, hogy nem jó saját kriptotárcában tartani az ilyen pénzeket: külön társasági tárcát kell erre létrehozni.

Az állásfoglaláson túl viszont nincs más hazai jogszabály. A szakértő szerint bár az MNB egyelőre eltolta magától a felelősséget, a jegybankban és az Nemzetgazdasági Minisztériumban is foglalkoznak a digitális blockchain pénzek adóztatásával, szabályozásával.

A fotó forrása: Shutterstock.