Kilenc és kétharmad éves fennállása alatt a tételes kisadózók (katások) 2,5 százalékát ellenőrizte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adónemet érintő megállapítások viszont csak a költségvetés katabevételeinek 0,06 százalékát érintették, és ez alatt az idő alatt ennél az összesen 6511 katás adózónál mindösszesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az Mfor kért ki az adóhatóságtól.

A kormány álláspontja szerint a katások rejtett munkaviszonnyal óriási károkat okoznak a költségvetésnek és a nyugdíjkasszának. Ennek ellentmondanak a NAV-tól származó adatok.

Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke júliusi videóüzenetében még úgy vélte, a bújtatott foglalkoztatások tömkelegével a cégek „nem tettek mást, mint egy olyan adócsalást követtek el, amellyel a költségvetés számára 250-300 milliárd forintnyi kiesést okoztak”. Ezzel állítja szembe a hírportál a kilencmilliárd forint adókülönbözet.

Nem fekete és fehér

Abban igaza van a gazdasági bizottság elnökének, hogy ha a katások munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében látták volna el tevékenységeiket, akkor jóval magasabb összeg került volna a költségvetésbe, hiszen a tételes adó számos más adót, illetve járulékot kiváltott.

A havi 50 ezres tételes adó a katatörvény bevezetésekor nagyjából megfelelt az akkori minimálbér közterheinek, csakhogy az már a jogalkotó és nem a jogalkalmazó felelőssége, hogy sem ezt, sem a mellékállásban katázók 25 ezres tételes adóját (illetve főállásúak a magasabb tb-alap érdekében választhatták a 75 ezer forintos adót is) – a minimálbér és a garantált bérminimum folyamatos emelése, illetve a reálbér emelkedése mellett – kilenc és kétharmad év alatt egyszer sem emelték meg.

Természetes volt tehát, hogy az évek múlásával egyre inkább megérte alkalmazni (lásd a katások folyamatosan emelkedő száma), hiszen a tételes adó egyre kisebb arányt képviselt a megszerzett bevételhez képest.