Éves szinten összességében nőtt a magyar fizetések vásárlóereje 2022-ben, még a rekordokat döntő infláció ellenére is – hangsúlyozta a Napi.hu-nak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, volt miniszteri biztos, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Kiemelte: a hazai és uniós adatok alapján nem kizárt, hogy Magyarország lesz az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol az évtizedek óta nem tapasztalt magasságokba szökő infláció ellenére is nőnek a reálkeresetek 2022-ben.

Szalai Piroska a január-novemberi időszak adatait elemezve rámutatott, hogy éves szinten átlagosan 13,6 százalékkal emelkedtek meg a fogyasztói árak. Ebből már nagy biztonsággal meg lehet becsülni, hogy a december sem viszi 15 százalék fölé az idei inflációs rátát.

Minden adat reálbér-növekedést jelez

„A keresetek minden mutatója szerint reálérték növekedést produkáltunk, tehát 2022-ben éves szinten összességében nőtt a pénzünk vásárlóértéke. Könnyen lehet, hogy egyedüliként az unióban. A javulást leginkább az év elején érzékelhettünk“ – mutatott rá a szakértő.

A legfontosabb, már ismert adatok a bérek 2022-es változásáról:

  • a minimálbérek 20 százalékkal emelkedtek januártól,
  • a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 15,4 százalékkal nőtt,
  • reálértékben 3,2 százalékkal emelkedett.
  • A közfoglalkoztatottak nélküli bruttó átlagkereset 17,1 százalékkal,
  • a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 18,2 százalékkal
  • a kedvezményekkel számított nettó mediánkereset pedig 16,7 százalékkal nőtt.
  • a munkavállalók teljes körénél január-szeptember közötti időszakban a havi bruttó átlagkereset 17 százalékkal emelkedett.

A kereset nem ugyanaz, mint a jövedelem

Szalai Piroska rámutatott, hogy sokan összekeverik a megélhetéssel összefüggő kifejezéseket. A magyar munkaerőpiacon a legtöbb munkakörben a teljesítményhez is kapcsolódnak pótlékok, amik emelik az alapbért, beleértve a nem rendszeresen adott juttatásokat is.

Mivel a kereset az alapbért és az egyéb rendszeres és nem rendszeres juttatásokat is magában foglalja, ezért a havi átlaga is magasabb, mint az alapbérünk. A keresetnek része, de az alapbérnek nem a pedagógusoknál az osztályfőnöki pótlék, a versenyszférában elterjedt teljesítménypótlék, a mostanában egyre terjedő munkavállalói rezsitámogatás, vagy a karácsonyi „beiglipénzek” és jutalmak is.

A jövedelem és a kereset nem ugyanazt jelenti. Egy háztartás éves összes jövedelmének számításakor a háztartás tagjainak

  • a munkaviszonyból származó teljes keresetét (munkabér, rendszeres és nem rendszeres kereseti elemek),
  • a vállalkozásból származó jövedelmeket,
  • valamint a társadalmi jövedelmeket (családdal kapcsolatos, öregségi, munkanélküli és egyéb ellátásokat)
  • és az egyéb jövedelmeket is beszámítják.

Az összeget a számításkor elosztják a háztartásban élők számával. A teljesen eltérő módszertan szerint így az egy főre jutó jövedelem mindig kisebb, mint az egy főre jutó kereset.

Segít a minimálbér és a bérminimum emelése

A minimálbér és a garantált bérminimum idei, 20-20 százalékos emelése összességében jelentős lökést adott a keresetek növekedésének. Hasonló hatása lehet a jövő januári 16, illetve 14 százalékos emelésnek is, amelyről a napokban állapodtak meg a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek.

Az átlagkeresetet idén a bruttó 260 ezer forintos garantált bérminimum emelése jobban növelte – emelte ki Szalai Piroska. Ennek oka, hogy a munkavállalóknak csak egy nagyon kis része, általában 200-300 ezer fő dolgozik a minimálbér összegéért. A szakértő megjegyezte ugyanakkor, hogy a minimálbér is fontos:

  • a keresetek szempontjából a közszférában, mivel egyes területeken a pótlékokat az összeg alapján számolják, 
  • a szociális juttatások szempontjából, mivel a legtöbb szociális ellátás számítási alapja a mindenkori minimálbér összege, 
  • az őstermelők kedvezményes adózása is a minimálbérből van megállapítva.
A szakmunkás minimálbérnek is nevezett garantált bérminimum összegéért mintegy kétszer annyi munkavállaló dolgozik, mint a minimálbéresek. Ha az összeg nő, akkor a fölötte levő keresetkategóriákban dolgozók alapbérét is emelni kényszerülnek a munkáltatók.

Európai a magyar minimálbér

Az európai minimálbérként ismertté vált irányelvben foglaltakat legkésőbb két évük van a tagállamoknak, hogy alkalmazzák. Az irányelv továbbra is a tagállamokra és a szociális partnerek érdekegyeztetésére bízza a legkisebb munkabérekkel kapcsolatos döntéseket, ugyanakkor iránymutatásokat is megfogalmaz.

A minimálbérek és az átlagkereset változása
A minimálbérek és az átlagkereset változása
Forrás: KSH, Szalai Piroska

Szalai Piroska ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a legtöbb helyen pontatlanul idézik az EU irányelv útmutatását.

Az uniós elvárás nem az, hogy a minimálbér elérje az átlag- vagy mediánkereset 50-60 százalékát, mivel a szegénységi küszöb nem a keresetek, hanem a jövedelmek mediánjának 60 százaléka. Az irányelv azt mondja ki, hogy a minimálbéresek keresete legyen magasabb, mint a szegénységi küszöb.

Ez hazánkban az utóbbi években már megvalósult.

Inflációkövető béremelés: rossz a megközelítés

Szalai Piroska kérdésünkre hibás kérdésfelvetésnek nevezte azt, hogy egyes szakértők előszeretettel vetik fel azt a kérdést, hogy a munkáltatónak a feladata-e az inflációkövető béremelés. Szerinte érdemes inkább úgy vizsgálni a problémát, hogy

a jelenlegi, feszített munkaerőpiacon, – ahol még mindig a munkaerőhiány a jelentősebb probléma, s nem a munkanélküliség – a munkáltatónak is jobban megéri a fluktuációt elkerülendő a konkurens vállalkozásokhoz hasonló szinten tartani a kereseteket.

Ha elmegy a munkavállaló egy magasabb kereseti lehetőség miatt, akkor komoly pluszköltséget jelent a pótlása, többet, mint egy jelentősebb bérrendezés, amiért cserébe nem akarna munkahelyet váltani, máshol kamatoztatni tudását.

Még nincs jele a keresetek megtorpanásának

Míg a 2008-as pénzügyi válság idején a munkáltatók a költségeik csökkentését elbocsátásokkal, leépítésekkel kezdték, ma még más módokon próbálnak takarékoskodni – hívta fel a figyelmet a szakértő. Számos fejvadász és munkaerőkölcsönző cég nyilatkozott úgy, hogy akár a Tungsram összes elbocsátott dolgozóját is el tudná helyezni. 

Szalai Piroska hozzátette: a munkaerőpiacon most nagyon gyors átalakulás zajlik, de még mindig növekedés látható a múlt év hasonló időszakához viszonyítva.