A lakosság kevesebb mint negyede tervez három éven belül energiahatékonysági fejlesztést Magyarországon 15 százalék pedig már egy éven belül is belevágna egy ilyen fejlesztésbe - több mint 50 százalékban szigetelést - derül ki az Energiaklub decemberben készült reprezentatív felméréséből. A felújítók 40 százaléka energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vágna bele a korszerűsítésbe, a válaszadók több mint harmada pedig szükségből, legalább 10 átlagosan 30 százalékos rezsicsökkentésre számítva. A 30 százalékos megtakarítás egy átlagos családi háznál magától értetődő és az 50 százalékos arány sem kivételes - mondta Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója. A kutatás szerint a lakosság több mint háromnegyede nem találkozott még energetikai tanúsítvánnyal, 73 százalék pedig nem is tervezi ilyen kiváltását a felújításhoz.

A beruházást korábban elvégzők több mint háromnegyede a várakozásainak megfelelő vagy annál nagyobb megtakarításról számolt be, a vártnál kevesebbet a válaszadók 7 százaléka spórolt. A finanszírozást közel 80 százalék saját erőből oldotta meg, 18 százalék vett fel banki hitelt, 2 százalék pedig lakás-takarékpénztári megtakarításaiból fedezte a beruházást.

Magyarországon a 4,3 millió lakóingatlanból 2,8 millió családi ház, azaz a megtakarítási potenciál egyértelműen a családi házak területén van - hangsúlyozta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, a magyar háztartások jelentős része ugyanakkor - megtakarítások híján - nem képes maga finanszírozni egy ilyen fejlesztést.

A felújítást tervezők közel fele szakemberek helyett az interneten tájékozódik, illetve rokonoktól, ismerősöktől kér tanácsot, szakmai tanácsért csak a megkérdezettek 15 százaléka fordult - tette hozzá Ámon. A legnépszerűbb beruházás a szigetelés, egyrészt mert az - megfelelő kivitelezéssel - önmagában is 30 százalékkal csökkenti az energiafogyasztást, így 2-4 év alatt is megtérülhet Aszódy szerint. Az Energiaklub számításai szerint egy 5 éves, 33 százalékos intenzitású épületenergetikai, vissza nem térítendő állami támogatás 50 milliárd forint beruházása mellett már a második év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, illetve a megtakarított energiaköltség visszaforgatásával több tízezer munkahelyet teremtene.