Az alacsony kulcsokkal leírható hazai adókörnyezet hibájának tartja, hogy termelőkapacitásokat, összeszerelő üzemeket talán valóban idecsábít, de a versenyképes világ igazi kincse, a gondolkodó ember mégis inkább elvándorol tőlünk.

"A versenyképességet és a tőkevonzó-képességet sokan összetévesztik. A kormány sem akármilyen tőkét szeretne idevonzani, hanem szelektál. A maga módján valóban versenyképességet biztosít, adókedvezményekkel, stratégiai megállapodással. De ez nem feltétlenül jó. Az állam ugyanis adóbevételektől esik el, és sajnos az a tőke nem igazán vonzó, amely így idecsalogatható. Ahelyett, hogy itthon is a tudásalapú gazdaság fejlődne, összeszerelő üzemmé válunk, és kissé mintha monokulturálisak lennénk. A valóban versenyképes gazdaságokban nem ezért a primitív termelő tőkéért folyik a verseny, a gépekért, a vasért, a kacatért.

A legfejlettebb országok az emberekért versenyeznek, a polgárokért. Ami egyébként szerintem egy veszélyes dolog, mert mindenki rosszul jár. A hagyományos adófizetői közösségek politikai közösségek is voltak. Aki adót fizetett, az volt a választópolgár. Ez evidencia volt, de most éppen felbomlik. Kialakul a polgároknak egy olyan mobil csoportja, akik az egész glóbuszon keresztül-kasul masíroznak, mert globális tudásuk és kapcsolataik vannak. Ha kell, a lábukkal szavaznak, lakcímet, illetőséget, olykor állampolgárságot is így választanak. A polgár és az állam közötti kapcsolat kiüresedik, áruvá válik. Elveszik mögüle a lojalitás. Nincs már a polgároknak olyan közössége, akik politikai vitát folytatnának az iskolaprogramokról, a gyógyításról, mert a legképzettebbek elvándoroltak. Ez nagy probléma, ezért az elvándorlás súlyosabb veszteség, mint amit a statisztikai adatok pénzügyi számaiban láthatunk."