A digitalizáció olyan forradalmi változáshoz vezet az ágazatban, mint egykor az eke, a növény-, és az állatnemesítés vagy a műtrágya megjelenése - mondta a miniszter a világ legnagyobb mezőgazdasági vására, a Nemzetközi Zöld Hét (IGW) keretében tartott tanácskozásról az MTI-nek.

Állítása szerint az állam tudja vállalni a digitalizációhoz szükséges alapvető infrastruktúra megteremtését, és Magyarország az ötödik generációs mobil távközlési hálózat (5G) kiépítésével "nagyon jó úton halad", de a mérethatékonyság is fontos tényező.

Kapcsolódó

A digitális beruházások megtérülése egészen más a nagyüzemi méretű agrárvállalkozások és a kisgazdaságok esetében, ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy miként lehet esélyegyenlőséget biztosítani - fejtette ki Nagy István.

Minden kilencedik ember éhezik a világon, ezért az agrárium legfontosabb feladata minden ember ellátása élelmiszerrel, amihez nagy segítséget adhat a digitalizáció. Azonban az országoknak össze kell hangolniuk törekvéseiket - húzta alá a miniszter.

A digitalizáció hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez és a fogyasztók azon jogos elvárásának teljesítéséhez, hogy a mezőgazdasági termékek nyomon követhetők legyenek a termőföldtől az asztalig. Segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is, és hozzájárulhat a fiatalok számára is vonzó technológia környezet kialakításához - mondta Nagy István, rámutatva, hogy az agráriumban "a nemzedékváltás nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban nagy-nagyon fontos és kiélezett kérdés".

Az adatok feldolgozását és megosztását, cseréjét elősegítő digitalizációnak az időjárási katasztrófák megelőzésében, előrejelzésében és a védekezés megszervezésében is nagy szerepe van. De akár az állatnemesítésben is, hiszen ma már nem elég egy-egy ország adatait ismerni, a hatások felméréséhez elemezni kell a világszerte elterjedt apa- és anyavonalakat, amihez "szabad adathozzáférés szükséges" - fejtette ki az agrárminiszter.

Az IGW keretében folytatott tárgyalásairól szólva kiemelte, hogy tovább bővült a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes szója termesztése mellett kiálló európai országok köre, ezúttal Guy Parmelin svájci mezőgazdasági miniszter aláírásával Svájc csatlakozott az Európai Szója Nyilatkozathoz, amelyet magyar-német-osztrák összefogással indítottak útnak.

Svájcot nagyon sokan tekintik példának, hiszen "az élen jár a környezet megóvásában", ezért csatlakozása "nagy erőt ad ahhoz, hogy Magyarország tovább folytassa a zászlóvivőként végzett munkát" a GMO-mentes mezőgazdaság megteremtéséért - mondta Nagy István.

Magyarország 2015-ben hirdette meg a Szövetség a GMO-mentes Európáért elnevezésű kezdeményezést. Ennek az összefogásnak az eredménye az Európai Szója Nyilatkozat, amelyet 2017 júliusában írt alá 14 EU-tagállam. Időközben számos további ország is csatlakozott, az EU-n kívülről is.

Az összefogás azt a gondot hivatott kezelni, hogy Európa mezőgazdasága, elsősorban az állattenyésztés nagymértékben függ a Dél-Amerikából behozott GMO-szójától. A nyilatkozatot aláíró országok támogatásukról biztosítják a szója és más pillangós növények termesztésének ösztönzését élelmiszeripari és takarmányozási célra.

A január 27-ig tartó IGW-n 61 országból 1750- kiállító vesz részt, ami rekord a vásár 93 éves történetében. Önálló nemzeti standdal 36 ország jelentkezik, ami szintén történelmi csúcs. Magyarország előkelő helyen, Franciaország és Lengyelország mellett kapott helyet. A 600 négyzetméteres közösségi standon hagyományos magyar fogásokat kínáló vendéglő várja a látogatókat, és bemutatkozik 12 társkiállító, a többi között borokkal és mangalicából készített hústermékekkel, de gyógyteákkal, gyógynövényes mézekkel, hidegen sajtolt olajokkal és bonbonokkal is.