Nem sok kétség fűződik ahhoz, hogy a monetáris tanács nem módosítja egyik irányadó kamatát sem a keddi ülésen - állapította meg Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza . A nagyobb kérdés az, hogy a testület fenntartja-e az enyhítési alapállásra utaló eddigi retorikáját is - írta az MTI.

Most már egyértelműen jelezni kellene a piaci szereplőknek egyes enyhítési intézkedések visszafordításának szándékát, és a monetáris tanács keddi közleményének az eddiginél kevésbé enyhe hangvételt kellene megütnie - véli a TD Securities vezető londoni közgazdásza.

Kapcsolódó

Az MNB enyhe monetáris alapállása egyre inkább kirívónak tűnik. A cseh és a román jegybank már szigorít, a tágabb feltörekvő térségben pedig a török, az indonéz és az indiai központi bankok is kamatemeléseket hajtottak végre. Ugyanakkor nehéz megítélni, hogy a monetáris tanácsot mennyire aggasztja a forintárfolyam, amely az év eleje óta 4 százalékkal, a múlt havi kamatdöntő ülés óta 1,6 százalékkal gyengült az euróhoz képest.

A Morgan Stanley felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana hétfői helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a piaci szereplők körében több a kétség a monetáris politika jövőbeni irányával kapcsolatban: a Bubor-árazásból az látszik, hogy a piac máris a bankközi kamatok idei, illetve a jegybanki alapkamat jövő évi emelésére számít.

Az MNB elvileg ugyan 4 százalékos éves inflációt is tolerálhatna - ez a sáv felső széle -, ám a piaci szereplők úgy gondolják, hogy a 3 százalékos küszöb átlépése komoly fordulóponton jelentene az MNB számára. A szakértő szerint azonban a jelenleginél jóval meredekebb, 7-10 százalékos forintgyengülés kellene ahhoz, hogy az MNB szükségesnek találja az agresszívabb monetáris szigorítást az inflációs cél tarthatósága végett.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.