A 2012-es indexben rangsorolt 176 ország kétharmada 50 pont alatti értéket ért el egy 0-tól (nagyon korruptként érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. Dánia, Finnország és Új-Zéland holtversenyben az első helyen állnak 90 ponttal, mert ezekben az országokban magas szintű a közérdekű információkhoz való hozzáférés és megfelelőek a közhatalmat gyakorlók magatartását szabályozó intézkedéseknek.

Afganisztán, Észak-Korea és Szomália ismét az index utolsó lépcsőfokán végzett. Ezekben az országokban a felelős állami vezetés és a hatékony közintézmények hiánya egyértelműen jelzi, hogy sokkal erőteljesebb kiállásra van szükség a korrupció elleni küzdelemben.

A magyar helyzet

Magyarország 2012-ben 55 pontot ért el a CPI felmérésen, ezzel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet szerezte meg. Bár Magyarország a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, hiszen Észtország, Szlovénia és Lengyelország mögött a negyedik helyen végzett, az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 19. lett, vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el. Magyarországot tehát továbbra is súlyosan érinti a korrupció, még mindig igen gyengén szerepel európai összehasonlításban. Az eddigiekhez hasonlóan komoly kihívást jelent a megfelelő elszámoltathatóság megteremtése és a korrupció legyőzése.

Forrás:TI, MTI (A nagyobb képért kattintson!)
Kép: MTI

 

A Transparency International Magyarország kiemeli, hogy Magyarországon változatlanul magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredő korrupciós kockázatok, ami meghatározó tényezőként játszik közre a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlanságában, valamint abban, hogy a magán és a csoportérdekek a közérdeket kiszorítva, megelőzve érvényesülnek a közhatalom gyakorlása és a döntéshozatal során. A fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket. Mindez összességében jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenálló képességét.

Amit tenni kellene a TI szerint

A számadatok a Transparency International szerint azt jelzik, hogy a közszférának sokkal átláthatóbban kell működnie, a közhatalom gyakorlóinak pedig ténylegesen számot kell adniuk tevékenységükről. Huguette Labelle, a Transparency International igazgatóságának elnöke hangsúlyozta, hogy a kormányoknak átfogó anti-korrupciós intézkedéseket kell bevezetniük a közszektorban. A korrupció csökkentése érdekében hatékony lobbiszabályozásra és tisztességes pártfinanszírozási rendszerre van szükség, átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását, a közhatalmat gyakorló szervek működésének pedig számon kérhetőnek kell lennie.

Sokkal szilárdabb és eltökéltebb fellépést vártunk a kormányoktól a hatalommal való visszaélés elleni küzdelemben 2012-ben. A Korrupció Érzékelési Index egyértelműen megmutatja, hogy még mindig a társadalmak fizetik meg a korrupció árát - hangsúlyozta Labelle.