Az elmúlt időszakban kiderült, hogy a fejlett világ gazdaságaiban mégsem annyira fényes a helyzet, mint azt tavaly vagy idén év elején jósolták a szakemberek: az ECB nem kezdett kamatemelésbe az EU-ban, míg az Egyesült Államokban a Fed épp szerdán döntött kamatvágásról.

Ezek a lépések - ahogy a Bankmonitor szakértői rámutatnak az Indexen megjelent cikkükben - a magyar lakáshiteleseknek viszont kedvezők. Ugyanis pont a törlesztők meghatározást leginkább befolyásoló kamatszintet,a BIRS-t befolyásolja, amely nem más, mint a bankok kamatköltsége.

Ez a 2018 őszén 3,5 százalék közelében tetőző kamatszint idén júliusra 1,5 százalékra csökkent. Miközben a pénzintézetek kamatbevétele 2018 eleje óta az 5 százalékot majdnem elérő szintről csak 4,3 százalékig süllyedt. Vagyis a kamatnyereség 2,7 százalékra nőtt.

Az írásban a 10 évig rögzített kamatozású (kamatperiódusú) lakáshitelek banki kínálatot elemézték, amely alapján azt jósolják, hogy 0,3-0,5 százalék körüli lakáshitel kamatcsökkenés feltételezhető a közeljövőben. Ha a legmagasabb csökkenés valósulna meg, akkor egy 10 millió forint összegben, 20 évre felvett lakáshitel esetében a ma jellemző átlagos 62 200 forintossal szemben 59 600 forintos törlesztővel elérhetővé válhatnak ezen hitelek. Ezen különbözet a teljes visszafizetés vonatkozásában 600 ezer forint megtakarítást jelenthet az adósok számára 20 év alatt.

Viszont van még egy tényező, amely keresztülhúzhatja a számításokat: ha folytatódik az elmúlt hetekben tapasztalt forintgyengülés. Ha mégis bekövetkezik az új szerződések kamatcsökkenése, akkor a már hitellel rendelkezők számára érdemes elgondolkodni egy olyan kiváltáson, amelyben az új kamatkonstrukcióban kötelezik el magukat a banknak.