A 2010-es választásokat követően a kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját. Ennek keretében a magyar adófizetők pénzéből kínai és orosz gigaprojektek valósulnak meg Magyarországon, például a Paksi Atomerőmű bővítése (4-5 ezer milliárd forint), a Budapest-Belgrád vasútvonal (700 milliárd forint) vagy a kínai Fudan egyetem Budapestre tervezett campusa (540 milliárd forint). Az utóbbi két beruházás háztartásonként 310 ezer forintba kerülhet a magyaroknak - írja a GKI Gazdaságkutató közleményében.

Annak érdekében, hogy kiderüljön, más területeken sikeresebb-e a keleti nyitás programja, a GKI megvizsgálta az exportra és a működő tőke bevonásra (FDI) gyakorolt hatást is. Az export mutatja meg, hogy a magyar vállalkozások számára létrejött-e új felvevőpiac, az FDI pedig azt, hogy sikerült-e új termelő kapacitásokat, munkahelyeket létrehozni Magyarországon.

Kapcsolódó

A magyar export legnagyobb felvevő piaca Európa, a kivitel 90 százaléka ide irányul, és csupán 5 százalék megy Ázsia felé.

A magyar exportnövekmény 5 százaléka érkezett Ázsiából 2014 óta

A keleti nyitással kapcsolatban 2020 novemberében a kormány bejelentette, hogy az elmúlt 10 évben sikeres volt a program, és 25 százalékkal nőtt a kereskedelem a régióval. Ez a GKI szerint nem támasztja alá a program sikerességét, mivel 2014-től a teljes magyar export is 25 százalékkal növekedett.

A program keretében a legfontosabb szövetségesünknek kikiáltott Kínával az exportunk 2014 óta átlag alatt, 12 százalékkal nőtt. A másik fontos szövetséges, Oroszország felé viszont 22 százalékkal csökkent a magyar export (ebben nagy szerepe volt az EU Oroszországgal szembeni gazdasági szankcióinak - a szerk.). Ennél nagyobb mértékben csak az Afrika és Brazília felé irányuló kivitel csökkent.

A GKI felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2014 óta keletkezett exportnövekmény 87 százalékát az EU28 országai, 8 százalékát egyéb európai országok, 1 százalékát Kína és 4 százalékát egyéb ázsiai országok tették ki. Ez jól mutatja a gazdaságkutató szerint, hogy menyire elhanyagolható a keleti nyitás valódi hatása.

Kép: GKI

Átlagon felüli növekedésre is volt példa Ázsiából

Voltak azonban kisebb sikerek: négy kiemelt ország esetén (India, Malajzia, Tajvan, Koreai Köztársaság) átlagon felüli volt a növekedés (46-65 százalékos) 2014 óta. A jelentős növekedés ellenére ez marginális hatás, mivel ez a négy ország az export piacunk 1,2 százalékát teszi ki - írja a GKI.

Összességében a keleti nyitás nem hozott jelentős felvevőpiacot a magyar cégek számára. Az adatok alapján a program eredménye, hogy az Ázsia felé irányuló export nem növekedett lassabban, mint a teljes magyar export - állapította meg a gazdaságkutató.

Németországból több befektetés érkezett, mint egész Ázsiából

A külföldi befektetések tekintetében a legfrissebb elérhető információ az MNB által a 2014-2018-as időszakról közölt adatok. Ebből kiderül, hogy a Magyarországra érkező külföldi befektetések kétharmada Európából érkezett, és az is, hogy Németországból több érkezett, mint egész Ázsiából összesen. Érdekesség, hogy Ázsiából Kínát megelőzte Dél-Korea, Japán és India is a befektetések mértékében, és még Tajvan is jelentős befektető (az összes befektetés 1,3 százaléka innen érkezik) ahhoz képest, hogy az őt nem elismerő szövetséges Kína súlya 2,7 százalék.

A kontinenseket tekintve az ázsiai befektetések 2014 és 2018 között 10 százalékkal csökkentek, míg az európai befektetések ugyanekkora mértékkel növekedtek. Ugyanakkor az Ázsiával nagyságrendileg megegyező súlyú Észak-Amerika esetén ugyanezen időszakban jelentősen nagyobb, 35 százalékos csökkenés következett be. Ez szintén azt támasztja alá, hogy a keleti nyitás politikája legjobb esetben is csak lassítani tudta az Ázsiából érkező befektetések csökkenését, így nem érve el sikereket - állapította meg a GKI.