Bár meglehetősen felfokozottak voltak az inflációs várakozások, a friss adatnak ismételten sikerült meglepnie az elemzőket - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A kiugró infláció ugyanakkor nem csak az alacsony bázis következménye, havi alapon is 1,1 százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Legutóbb a 2020-as újranyitás során, vagyis júliusban volt ilyen mértékű havi infláció. Ezt megelőzően pedig egészen 2012-ig kell visszamenni, hogy hasonló havi és éves bázisú áremelkedési ütemet lássunk.

Kapcsolódó

A részletes adatokból egyértelmű, az üzemanyagok drágulása mellett az élelmiszerek is jelentős áremelkedést mutattak. Emellett a szezonális áralakulástól eltérően a szolgáltatások ára is jelentősen emelkedett havi összevetésben - elsősorban a közlekedési, kulturális és szabadidős szolgáltatások okozták az infláció erősödését, de a szokottnál jóval kisebb volt az üdülési szolgáltatás havi alapú árcsökkenése is.

Szintén gyorsult a tartós fogyasztási cikkek inflációja, ami immáron eléri az 5,4 százalékot, melyben közrejátszik a hiánygazdaság, a szállítási költségek drasztikus emelkedése valamint az, hogy a kamatemelési ciklus ellenére sem tudott a forint érdemi erősödést felmutatni.

Ezzel együtt is továbbra is az üzemanyagok húzzák fel az általános áremelkedés ütemét. Az 1 százalékpontot kitevő inflációgyorsulás 60 százalékáért ugyanis az üzemanyagok áralakulása felel, míg 20 százalékáért az élelmiszerek és valamivel több mint 10 százalékáért a szolgáltatások - fogalmazott Virovácz.

Véleménye szerint borítékolható, hogy a szeptemberben felvázoltnál is magasabb lesz az idei és a 2022-es infláció is. Így elképzelhető, hogy az MNB jóval jelentősebb kamatemelésre szánja el magát a közeljövőben.

Ráadásul a lengyelek 75, a csehek 125 bázisponttal szigorítottak, és a mai román kamatdöntésnél is legalább 50 bázispontos emelésre lehet számítani. Az pedig, hogy a maginfláció is megközelítette az 5 százalékot, arra utal, hogy nemcsak átmeneti hatások befolyásolják az inflációt, de megkezdődhetett a másodkörös hatások megjelenése is.

Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 4,7 százalékra emelkedett, ami bőven felülmúlta a várakozásokat.  Az utóbbi napokban meredeken megugró üzemanyagárak miatt a következő hónapokban a korábbi várakozásokhoz képest is jóval magasabb lehet az infláció, míg a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője.

Bár a háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése számos ágazatban megjelenhet, így a pékáruktól az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig jelentős mértékű drágulást okozhat.

Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért a jövő év végére már visszatérhet az infláció a 3 százalék cél közelébe. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa.

Az elemző szerint az infláció novemberben meghaladhatja a 7 százalékot , majd 2022 elejétől meredeken visszaeshet. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozását 4,9-ról 5 százalékra, a jövő évit pedig 4,4-ről 4,7 százalékra emelte, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz.

Az infláció emelkedése folytatódik, novemberben akár a 7 százalékos szintet is meghaladhatja az éves szintű áremelkedés mértéke - mondta Nagy János, az Erste Bank Zrt. makrogazdasági elemzője. Januártól kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból, így mérséklődhet az árnövekedés üteme, ugyanakkor az inflációs cél elérése azonban a korábban előrejelzettnél több időt vehet igénybe. Ennek hátterében a továbbra is felfelé mutató kockázatok állnak: az expanzív fiskális politika, a folytatódó béremelések, illetve az energia- és nyersanyagárak drágulásának, valamint a kínálati oldali súrlódások fogyasztói árakba átgyűrűző hatásai.

A vártnál magasabb infláció hazai és globális infláció, a régiós központi bankok markáns emelései erőteljes nyomást helyezhetnek a magyar jegybankra, hogy eltérjen a szeptemberi irányvonaltól a jövő keddi kamatdöntés alkalmával - tette hozzá a szakértő.

Így látja az MNB

Idén októberben a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,7 százalékra nőtt, az előző hónaphoz képest az infláció 1,0, míg a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében elsősorban az üzemanyagok, iparcikkek és élelmiszerek áremelkedése áll - olvasható az MNB gyorselemzésében.

A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók – a keresletérzékeny termékek árindexe és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja – emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,9 százalékponttal járultak hozzá az inflációhoz.

A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók októberben az előző hónaphoz képest nem változtak, ugyanakkor értékük a jegybanki célsáv fölött alakul - írta Várhegyi Judit  az MNB főosztályvezetője.

Inflációs mutatók októberben (százalékpont)
Ritkán változó árú termékek (súlya 36,7%)2,0Egyéb tételek (súlya 63,3%)4,4
Keresletérzékeny infláció (súlya 49,4%)2,3Egyéb tételek (súlya 50,6%)4,2
Adószűrt maginfláció (súlya 63,2%)3,0Egyéb tételek (súlya 36,8%3,5
Forrás: MNB