Húsz százalékkal többen készítettek tavaly végrendeletet közjegyzőnél, mint egy évvel korábban, az öröklési szerződések száma ugyanakkor némileg csökkent - adta hírül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). A végrendeleteket tekintve a koronavírus-járvány előtthöz, 2019-hez képest is csaknem 17 százalékos a növekedés. 

A végintézkedések - elsősorban a végrendeletek, kisebb részben az öröklési szerződések - arányának folyamatos növekedése azzal függ össze, hogy a rendszerváltás óta egyre nagyobb vagyont halmoztak fel az emberek, így egyre inkább van miről rendelkezniük. A végrendeletek többsége házilag készül, kisebb része jogász - közjegyző vagy ügyvéd - közreműködésével.

Kapcsolódó

A végrendelkezők között gyakran vannak, akik nem az első kapcsolatukban élnek, több kapcsolatukból is van gyermekük. Az élettársak a törvény szerint nem örökölnek egymás után, csak ha végintézkedést tesznek.

Az örökhagyók többsége egyszer készít végrendeletet, de egyre gyakoribb a végrendeletek karbantartása is az anyagi vagy családi helyzet megváltozása miatt, mert komoly problémákat okozhat, ha a végrendelet nem a tényleges állapotot tükrözi.

A közjegyzők tapasztalata szerint, amennyiben több végrendelet is előkerül a hagyatéki eljárásban, abból szinte mindig vita és pereskedés lesz, ezért azt javasolják, hogy a örökhagyók vonják vissza korábbi végrendeletüket.

A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári törvénykönyv sok más mellett változtatott a kötelesrész számításán is, így az új szabály szerint a kötelesrész már nem a fele, hanem csak a harmada annak az értéknek, amelyet a Polgári törvénykönyv alapján a kötelesrész alapjaként számolnak.

A közjegyzők tapasztalatai szerint ezt kevesen tudják, pedig akár több millió forintos különbséget is jelenthet, ezért annak is érdemes átgondolnia a végrendeletét, aki 2014. március 15. előtt írta meg azt.