Nincs túl nagy meglepetés: a 2025 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye gyakorlatilag nem változott, a nyers GDP-adat stagnálást mutat, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,4 százalékos visszaesést láthatunk az előző év azonos időszakához képest.

Az előző negyedévhez mérten 0,2 százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény.

Kapcsolódó

Az ipar is jelentősen visszaesett – különösen a feldolgozóipar, amely 4,6 százalékos mínuszt mutatott. Az építőipar 5,1 százalékkal zsugorodott, és a mezőgazdaság is gyengén teljesített. Igaz a szolgáltatási szektor tudott némi növekedést felmutatni, főként az oktatás, a vendéglátás és a kereskedelem területén. Ám ezt nehéz áttörésnek nevezni. 

A háztartások fogyasztási kiadása ugyan 4,1 százalékkal nőtt, ami pozitív jel, azonban a beruházások több mint 10 százalékkal visszaestek, ami komoly aggodalomra ad okot a jövőbeli növekedési kilátások szempontjából. A külkereskedelem egyenlege sem segített: az export csökkent, az import enyhén emelkedett.

A gazdaság teljesítményét végső soron pozitívan, 2,2 százalékponttal dobta meg a háztartások tényleges költekezése, ám ezt pont lenullázta a beruházások 1,9 és a külkereskedelem 0,3 százalékpontos negatív hatása. 

Mindez nyilván azért érdekes, mert Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban 2,5 százalékos éves növekedést prognosztizált 2025-re, sőt, 2026-tól ismét 4 százalékos növekedést vetített előre. A mostani adatok azonban inkább azt mutatják, hogy a gazdaság finoman szólva sem találta meg a stabil növekedési pályát.

Nagy Márton teljesen lázba jött a friss számoktól

A nemzetgazdasági miniszter nagyon boldog lett, hogy ennyit utazhatnak a magyar családok. >>>

Trippon Mariann a CIB vezető elemzője az Economxnak úgy értékelt, hogy a friss GDP bontás eleve nem tartogatott nagy meglepetéseket. Az adatok megerősítették, hogy termelési oldalon a gyenge külső és belső kereslet miatt az ipar növekedési hozzájárulása negatív volt, és kisebb mértékben, de az építőipar is lefele húzta a GDP-t. A szolgáltatások esetében még pozitív, de lassabb dinamikát látunk.

Rámutatott, hogy a felhasználási oldalon folytatódott a beruházások mélyrepülése, és a fogyasztás növekedési üteme is alacsonyabb fokozatra kapcsolt. „A részletes bontás megerősítette azt a várakozásunkat, amely szerint 2025 egészében csak az optimista forgatókönyv szerint érhetjük el az 1 százalékos GDP-bővülési ütemet” – fűzte hozzá. 

Az elemzők többsége szerint elég egyértelműnek tűnik, hogy

a gyenge első negyedéves számok alapján a hazai növekedés nem valószínű, hogy meghaladja az 1 százalékot.

Az Erste makrogazdasági elemzője szerint a második negyedév sem kecsegtet nagy fordulattal. „A második negyedév az eddig megismert bizalmi indexek és magas frekvenciás adatok alapján leginkább az elmúlt közel három év stagnálás közeli állapotát vetítik előre” – írta Nagy János kommentárjában, hozzátéve, hogy az egyszeri hatásoknak köszönhetően azonban némi esély mutatkozik a negyedéves alapú javulásra.

Felhívja a figyelmet, hogy a vámháború okozta bizonytalanság is gondot jelenthet, ami az április-júniusi időszakot mindenképp felöleli, de könnyen lehet, hogy az év második felére is rányomja a bélyegét. Ezzel együtt úgy véli, hogy „az év végére jelentős növekedési tényezőként tekintünk a nagyberuházásokra (BMW, CATL), amelyek termőre fordulásának időpontja folyamatosan kitolódik a sajtóinformációk szerint. Ennek eredményeként a jelenlegi 0,8 százalékos 2025. évi növekedési előrejelzésünket jobbára lefelé mutató kockázatok övezik”.

Ami a kilátásokat illeti, Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt mondja:

a magyar gazdaság legfontosabb gátja továbbra is a lanyha üzleti és fogyasztói bizalom. 

„A kiszámíthatatlan külső helyzet fékezi a beruházási aktivitást, a lassan romló munkaerőpiac és a magasan ragadó infláció pedig a megtakarításokat ösztönzi és nem a fogyasztást. A kormányzati beavatkozások pedig egyelőre hatástalanok az üzleti és fogyasztói bizalom élénkítésében, sőt talán inkább nevezhetőek kontraproduktívnak, hiszen további bizonytalanságot keltenek” – kommentálta a friss adatokat.

A választások előtt meg-meglóduló közösségi fogyasztás némi pozitívumot azért hozhat, ám ennek hiányában egyre gyengébb a strukturális összkép.

Szerinte a gyors helyreállás irányába mutat a lassuló reálbérnövekedés, ahogy nem lehet fordulatra számítani a külső kereslet esetében sem.

Az ING Bank idén tehát mindössze 1 százalék körüli GDP-növekedéssel kalkulál, az előrejelzést ráadásul negatív kockázatok övezik. Mindemellett a fogyasztás lassú élénkülése vezérli majd ezt a növekedést, ám annak mértéke a korábban vártnál gyengébb lehet. Ezt ellensúlyozza a korábban vártnál némileg kevésbé negatív nettó export.

„Az elkövetkező két évben 3 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani, amelyben már a javuló export és a növekvő beruházások is közre játszhatnak, kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezetet biztosítva. Hosszabb távon azonban a tőkeállomány három éven át tartó csökkenése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy Magyarország komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék felett növekedést produkálni” – szögezi le Virovácz Péter.

„Termelési oldalon nem okozott különösebb meglepetést az ipar gyenge teljesítménye – ez a havi adatokból is látható volt. Az ágazat hozzáadott értéke éves alapon 3,9 százalékkal csökkent. Ami kedvezőtlen az az, hogy

ez a visszaesés nagyobb, mint a tavalyi negyedik negyedévben mért, és a hozzáadott érték negyedéves alapon is csökkent,

vagyis az ágazat továbbra is jelentős nehézségekkel küzd, a külső kereslet alacsony, az elektromos autózásra való áttérés pedig a reméltnél lassabban halad – írja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy a vámháború hatásai az első negyedévben igazából még nem is érződtek.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy az építőipar teljesítményének 5,1 százalékos csökkenése gyengébb mindegyik tavalyi negyedév adatánál is, e mögött pedig az uniós források visszatartását és az állami, önkormányzati források hiányát emeli ki. 

A negyedéves adatok alapján Regős Gábor is csatlakozik azokhoz, akik már csak egy nagyjából 1 százalékos növekedést várnak.

„Ennél érdemben kedvezőbb adat eléréséhez már nagy szerencsére és valamilyen kedvező hatásra is szükség lenne. Kérdés, hogy az új gyárak beindulása tud-e majd egy tartós lökést adni a gazdaságnak – hiszen azért az kérdés, hogy a külső környezet jobbra fordul-e majd lásd például a vámháború kockázatait – vagy ez csak egy egyszeri növekedést okoz majd” – fogalmazott.