A magyar gazdaság 2025 első negyedévében a vártnál gyengébben teljesített. A KSH adatai szerint a GDP 0,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, és 0,4%-kal az előző év azonos időszakához képest. Ez a teljesítmény messze elmarad a korábbi várakozásoktól. A szolgáltatások ugyan pozitívan befolyásolták a GDP-t, de az ipar és az építőipar húzó hatása elmaradt.

Az eurózónában a GDP 0,4%-kal, az EU-ban 0,3%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A legjobb teljesítményt Írország, Spanyolország és Litvánia nyújtották. Magyarország az egyetlen tagállam, ahol csökkenést regisztráltak.

Kapcsolódó

A forint árfolyama is érzékenyen reagált a kedvezőtlen adatokra. A hírre a forintpiac befagyott, az euró-forint árfolyam 404 körül stabilizálódott. Elemzők véleménye megoszlik a forint év második felére várható teljesítményéről. A BUX index is csökkenést mutatott a gyenge GDP adatok miatt.

Mi történt a repülőrajttal?

  • Orbán Viktor 2025 elején többször is „repülőrajtot” emlegetett a magyar gazdaság kapcsán. Januárban például azt mondta, hogy „2025 január, itt a repülőrajt. Nem ígérgetünk, hanem dolgozunk és teljesítünk”. Egy másik alkalommal „fantasztikus évnek” nevezte 2025-öt, utalva a családoknak kifizetett állampapír-kamatokra.
  • A legutóbbi, Kossuth Rádióban adott interjújában Orbán Viktor már óvatosabban fogalmazott a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. A miniszterelnök szerint az európai gazdaság stagnál, és Magyarország is nehézségekkel küzd – részben az orosz–ukrán háború következményei miatt, amely szerinte már 20 milliárd eurónyi veszteséget okozott hazánknak.  „Akkor sem lenne habzsi-dőzsi, ha nem lenne háború" – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem hárítják a felelősséget, hanem célokat tűztek ki 2025-re, és ezekért dolgoznak.

Kimondták az ítéletet az árrésstopról, ettől tartott a kormányzat

Olyan jól sikerült az árrésstop bevezetése, hogy attól már nem is tud megszabadulni a kormányzat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már utalt arra, hogy az árszabályozás ezen formája velünk maradhat akár örökre is, hiszen az inflációt visszafogja, és a fogyasztói árak is csökkennek. 

De vajon mennyire fenntartható rövid és hosszú távon egy államilag szabályozott árréssel működő kiskereskedelem? Erre kerestük a választ.

„Mindegy, csak hasson” - így kávézik az ország

Az inflácó nem kerülte el a két népszerű árucikket, a kávét és a csokoládét. Az Economx új videó-riportjából kiderül, mennyire kötnek kompromisszumot a magyar emberek az ár és a minőség közt.

Már a világsajtónak is feltűnt, mekkora gigagyár épül Szeged mellett

A kínai BYD gőzerővel építi új, 300 hektáros autógyárát Szeged külvárosában – írja a Business Insider.

A létesítmény maximális kapacitása évente 200 000 jármű lesz, és a műholdfelvételek szerint a munkálatok gyorsan haladnak.  A gyárat 2023-ban kezdték el építeni, és várhatóan 2025 második felében gördülhet le az első elektromos autó a gyártósorról.

A külföldi hírportál kihangsúlyozta, hogy a 4 milliárd eurós beruházás része a BYD európai terjeszkedésének. Miután a cég már meghódította a rendkívül versenyképes kínai piacot, most a nemzetközi bővítésre koncentrál. 2025 első negyedévében rekordmennyiségű elektromos és hibrid autót exportált külföldre.

Mivel az Egyesült Államok gyakorlatilag kizárta a kínai gyártót magas vámokkal, a BYD Európára fókuszál – bár itt is 17 százalékos importvámmal kell számolnia. Ezért döntöttek úgy, hogy helyben, például Magyarországon építenek gyárakat.

Drámai lejtmenet: Magyarország egyedül maradt a V4-ek között

Magyarország lemaradt a visegrádi demográfiai versenyben, erre hívja fel a figyelmet Tóth G. Csaba demográfus-közgazdász a tanulmányában. Jellemzően azért is csökken ennyire Magyarországon a népességszám, mert már harminc évvel ezelőtt több volt az időskorú ember, mint a többi V4-es országban.

Zelenszkij visszavágott

A héten kiemelt téma volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reakciója Orbán Viktor korábbi kijelentéseire. Zelenszkij határozottan visszautasította, hogy Magyarország belerángassa Ukrajnát a hazai választási kampányba, és elítélte a szomszédos ország belügyeibe való beavatkozást. Erre a magyar kormány részéről Szijjártó Péter külügyminiszter reagált, kifejtve Magyarország álláspontját a konfliktussal és a választásokkal kapcsolatban. 

Az ukrán elnök komoly aggodalmát fejezte ki az orosz–ukrán háború lehetséges eszkalációjával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy amennyiben Ukrajna nem kap megfelelő támogatást szövetségeseitől az orosz katonai előrenyomulással szemben, a konfliktus tovább terjedhet. Ezzel párhuzamosan Marco Rubio amerikai szenátor arról beszélt, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök egyre türelmetlenebb a háború elhúzódása miatt, ami kérdéseket vet fel az Egyesült Államok jövőbeli szerepével kapcsolatban a konfliktusban.

Szerbia új kormánya

Kína új gazdasági ösztönző csomagot jelentett be, amelynek célja a kereskedelmi háború okozta negatív hatások ellensúlyozása, különösen az export terén bekövetkezett visszaesés kompenzálása. A stratégia részletei egyelőre kidolgozás alatt állnak, de a lépés jelzi a kínai kormány elszántságát a gazdasági növekedés fenntartására a globális kihívások közepette.

A héten Aleksandar Vucic szerb elnök hirtelen rosszul lett, és megszakította amerikai látogatását.  Vucic eredetileg magas rangú republikánus tisztségviselőkkel és Donald Trump volt elnökkel találkozott volna. Az elnöki hivatal közleménye szerint a nyilvánosságot a következő napokban tájékoztatják a részletekről. Az ellenzéki politikus, Zdravko Ponos szerint az út megszakítása kommunikációs trükk volt egy diplomáciai kudarc elfedésére.

Teljes gyászban Spanyolország: halálos áldozatokat és milliárdos veszteséget okozott az áramszünet

A hétfői áramkimaradás 1,6 milliárd eurós gazdasági kárt okozott – a sötétségben állt az ipar, a boltok, sőt még a metrók is, miközben a szakértők a valós veszteséget ennél is magasabbra becsülik. Több halálos áldozatot is követelt az áramszünet.   

A több mint tíz órán át tartó áramszünet gyakorlatilag megbénította az ország működését. Az ipari szektor különösen súlyosan érintett volt: leállt a Pamplonában működő Volkswagen-gyár és a barcelonai Seat-üzem is. Az áram hirtelen megszűnése több helyen károkat okozott a gépekben és berendezésekben. 

Az élelmiszeripar és a kiskereskedelem szintén jelentős veszteségekről számolt be, elsősorban a hűtési rendszerek leállása miatt. Sok bolt kénytelen volt selejtezni hűtött és fagyasztott készleteit, egyes üzletek és éttermek pedig idő előtt bezártak. Az áramszünet miatt a bankautomaták nem működtek, és bankkártyás fizetésre sem volt mindenhol lehetőség. A tömegközlekedést is megbénította az áramszünet: leálltak a metró- és vasúti szerelvények is.

A hírösszefoglalóhoz saját forrásokból dolgoztunk és a mesterséges intelligenciát is segítségül hívtuk.