Mióta az OpenAI 2022 végén piacra dobta a ChatGPT-t, a befektetők el vannak ragadtatva
a mesterséges intelligencia sztoritól. A várakozások szerint technológia fel fogja forgatni a munkaerőpiacokat és növelni fogja a termelékenységet világszerte, miközben értéket teremt a befektetőknek is. Van aki viszont épp az utóbbiak magas kitettségét féltve már a vészharangot kongatja.

Beruházási őrület

Az AI boom egyik következménye, hogy a nagy amerikai technológiai vállalatok éves beruházási kiadásai (capex) háromszorosára nőttek, a 2023-as 150 milliárd dollárról 2026-ra akár 500 milliárd dollárra is emelkedhetnek. A vezető vállalatok (Alphabet, Amazon, Meta, Microsoft, Oracle és Nvidia) kiadásai jelenleg az Egyesült Államok teljes amerikai piaci beruházások 25 százalékát teszik ki – hívja fel a figyelmet a JP Morgan tanulmánya. Ez komoly nagyságrend: az AI-hez kapcsolódó beruházások 2025-ben nagyobb mértékben járultak hozzá az amerikai  GDP növekedéséhez, mint a fogyasztói kiadások.

Az AI-hez kapcsolódó kiadásokból származó növekedési impulzus szinte biztosan fontos forrása lesz a GDP növekedésének 2026-ban is. Elég csak az OpenAI bejelentésére - 25 gigawatt kapacitású adatközpont építés - gondolni: minden GW körülbelül 50 milliárd dollár tőkebefektetést igényel, vagyis az OpenAI a következő néhány évben összesen több mint ezermilliárd dollár beruházási kiadást tervez.

Csak a ChatGPT több mint 700 millió havi aktív felhasználóval büszkélkedhet, A mesterséges intelligencia integrációja folyamatosan nő, a cégek 10 százaléka használ AI-t a termékei vagy szolgáltatásai előállításához. 

Van buborék? Inkább nincs

Buborék az AI? Ez az a kérdés, amely számos befektetőt foglalkoztat. Minden buborékban az értékelések meghaladják azt a szintet, amelyet a fundamentumok, vagy a cash flow-k önmagukban indokolnának. A dot-com lufi idején a vállalatok szinte bevételek nélkül léptek tőzsdére. A CiscoCisco részvényeinek ára 1995 és 2000 között 40-szeresére emelkedett, míg nyeresége csak 8-szorosára nőtt. Ma az 1 milliárd dollárnál nagyobb piaci kapitalizációjú tőzsdei cégek jelenleg a Nasdaq kapitalizációjának közel 12 százalékát teszik ki; ez az arány közel áll a 2021-es csúcshoz. Most viszont nem csak bevétel, de profit is van bőven: az elmúlt öt évben az Nvidia részvényárfolyama 14-szeresére nőtt, míg a nyeresége a 20-szorosára. 

Pénzügyi kockázatot is jelent az AI 

A napokban jelent meg az Európai Központi Bank és a Bank of England féléves pénzügyi stabilitási jelentése, és mindkét tanulmányban szenteltek néhány oldalt az AI jelentette pénzügyi kockázatoknak. De miért is érdekli a jegybankokat az AI boom, hol látnak ők kockázatot?

Az Erste a jelentések kapcsán emlékeztetett rá, egyes becslések szerint a következő öt évben akár 5 000 milliárd dolláros fejlesztési igénye is lehet az AI-nak és a mögöttes infrastruktúrának.

Összehasonlításképpen az USA éves GDP-je 30000 milliárd dollár körül van. Ez óriási finanszírozási igényt jelent, így az AI vállalatok egyre jelentősebb szereplővé fognak válni a kötvény- és hitelpiacon. A befektetésre ajánlott kötvényeken belül már most is 14,5 százalékos súlyt képviselnek, ami 2030-ra 20-ra emelkedhet. Ha az AI cégek nem hozzák a várt megtérülést, a vártnál gyengébb lesz az üzleti modell, az a hitelminőség romlásához vezethet.

Rengeteg magánbefektető ül AI-kapcsolt részvényekben

Főleg az USA-ban jellemző, hogy a lakossági vagyonon belül jelentős részt tesznek ki a közvetett és közvetlen részvénybefektetések. A borzasztóan koncentrált piac miatt ez jelentős részben AI befektetést jelent. A BoE tanulmánya szerint

az S&P 500 piaci kapitalizációjának 44 százaléka kapcsolódik az AI-hoz, és az idei részvénypiaci hozam 67 százalékát ezek a cégek termelték.

Az elmúlt időszakban a vagyonhatás pozitív volt, vagyis a növekvő részvénypiac miatt nőtt a lakossági vagyon, ami támogatta a fogyasztást, az pedig a GDP növekedést. De ez a pozitív kör a visszájára is fordulhat, ha a jelenlegi feszített értékeltségeket nem igazolja vissza a piac, például nem sikerül a várakozásnak megfelelő eredményeket hozni a cégeknek – vélik az Erste elemzői.
 

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!