Jókora visszaeséssel indult az első negyedév a magyar gazdaságban, ahogy ezt a múlt heti KSH-által közzétett lesújtó GDP-adat is híven tükrözi. Ezek még csak nyers számok, ám

Magyarország bruttó hazai terméke az idei első negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,4 százalékkal visszaesett éves összevetésben.

Kapcsolódó

Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött. Ez nemcsak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter számításait múlta - mondhatni papírforma szerint -  alul, de még a gazdasági elemzők többségét is alaposan meglepte. A miniszter, bár nyilván nem viccnek szánta de valamiért éppen április 1-re időzítette a magyar gazdaság növekedési kilátásairól szóló posztját, ahol az első negyedévre már fél százalékos növekedést jósolt. Ezt finomította múlt hét hétfőn enyhe emelkedésre. A KSH adatai szerint mindenesetre majdnem 1 százalékot tévedett, ami azért elég jelentős különbség. 

Persze nemcsak a miniszter jósolt erőset:

Mikor kijönnek majd a számok lesz nagy csodálkozás 


- mondta még tavaly októberben Orbán Viktor a Kossuth Rádióban az első negyedéves gazdasági teljesítményről.

Ám a tény az, hogy a 2022-es választások óta eltelt 11 negyedévből – 2022 harmadik negyedévétől számítva – 7 olyan volt, amikor zsugorodott a magyar gazdaság.

Ez pedig olyan negatív sorozat, amire valóban nem volt példa a rendszerváltozás óta.

Az eddigi rózsaszínködös tervek ellenére ráadásul még nem jutottunk el a gödör aljára - tudtuk meg múlt héten Nagy Mártontól. A miniszter a megjegyzését azzal magyarázta, hogy a statisztika szerint akkor érjük el, ha hó per hó alapon legalább két-három hónapon keresztül növekedést látunk. Úgy vélte, az építőipar és a GDP esetében már elértük a gödör alját, azonban az ipar egészét tekintve és a külső kereslet esetében még nem tudni mikor padlózunk. 

Hiába az elképesztő számok, az NGM szerint 100 helyett 150 gyárral kijövünk a gödörből

Továbbra is az Európai Unió gazdaságpolitikáját és a háború támogatását látja a rossz GDP adatok mögött a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely reagált a friss GDP-adatokra. A szakminiszter még hétfőn sem számított ilyen rossz eredményre. >>>

Az előttünk álló hét is igencsak mozgalmasnak ígérkezik, már csak ebből a szempontból is: a KSH számos szektor teljesítményét hozza nyilvánosságra. Túlzott meglepetések viszont aligha várhatók.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi jelentése szerint az építőipari termelés februárban 4,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, az épületek építése pedig 11 százalékos mínuszt mutatott. Bár az egyéb – jellemzően infrastrukturális – építményeknél 15 százalékos növekedés látszik, az új szerződések volumene általános visszaesést mutat. Várhatóan a héten megjelenő negyedéves lakásépítési adatok sem fognak rácáfolni erre a kedvezőtlen tendenciára. Jól látható, hogy az építőiparban idén is a kivárás időszaka van. Szakértők szerint talán az idei év második felében lehet az építőiparban élénkülésre számítani.

Az a friss GDP-adatok mutatják egyébként a legjobban, hogy a gazdaság teljesítményét épp az építőipar, és úgy általában az ipar fékezte.

A KSH az ipari termelésről is hozza a héten a bizonyítványt - az a nagy kérdés, hogy folytatódik-e a drámai visszaesés, van-e az a mélység, ahová tovább eshet a teljesítmény. A legutóbbi adatok szerint ugyan az energiaipar egész jól elmuzsikált, ám épp jármű- illetve akkumulátorgyártás  - amire a kormány teljes gőzzel ráállította a gazdaságot - vergődik, de nagyon. 2025 februárjában az ipari termelés volumene 8,7, munkanaphatástól megtisztítva 8,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól -  a feldolgozóipari alágak mindegyikében visszaesett a termelés. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter értékel
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter értékel
Kép: MTI, Balogh Zoltán

Legutóbb a bolti forgalom is csalódást okozott, gyakorlatilag kiábrándító, hogy mennyire nem vásároltak a magyarok februárban - Nagy Márton legnagyobb bánatára. A januári felpattanáshoz képest - amikor vélhetőleg a lakossági állampapírkamatok egy részét bevitték a boltokba - mindenképpen visszaeséséről lehet beszélni. Jól látszott, hogy ha a kormány nem lép valamit, ebből igen nagy baj következhet, ugyanis Nagy Mártonék is

pont abban bíztak, hogy épp a lakossági fogyasztás lesz az idén a gazdasági növekedés elsőszámú motorja.

A héten megjelenő márciusi kiskereskedelmi adatokat mindenképpen érdemes lesz figyelni: habár a húsvéti nagybevásárlások adatai sajnos csak a következő havi adatokat tudják fényezni, ám a mostaniakban fog először megjelenni a március közepén bevezetett árrésstop, amellyel a kormány 10 százalékban maximálta harminc élelmiszer esetében a kiskereskedők által alkalmazható árrést.

Ha úgy tetszik egyfajta bizonyítványt kaphat a kormány a direkt piaci beavatkozás létjogosultságáról.

Mindenesetre a legutóbbi inflációs adatok némi bizakodásra adhatnak okot: egy hónapja a KSH azt jelentette, hogy egy hónap alatt a fogyasztói árak gyakorlatilag nem változtak, és 4,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Ez persze sokkal jobb, mint a februári 5,6 százalékos szám, és valóban jó hír, hogy 5 hónap után csökkent az infláció, ám ebben alapvetően nincs is semmi meglepő: a tetőzést a szakértők is az év elejére várták. Persze ebben segített, hogy az üzemanyagok ára csökkent, plusz februárhoz képest márciusban az élelmiszerek ára változatlan maradt, így megtört az év első két hónapjában megfigyelhető élelmiszer-drágulás. Tekintettel arra, hogy az árrésstop hatása itt még csak részleges volt, majdnem borítékolható, hogy a KSH az infláció további csökkenéséről számol majd be be a hét második felében.