A leendő társasági törvény révén nő a cégek autonómiája, nagyobb differenciáltság érvényesül a vezetési formákban anélkül, hogy a magyar társasági jog hagyományos struktúrája sérülne. A mainál gazdagabb szervezeti „étlapot” nyújt a hazai vállalkozóknak és a külföldi befektetőknek - írja a Világgazdaság. A cégalapítók és a cégbíróságok dolgát egyaránt könnyítendő egyik legfontosabb újdonság lesz a magyar jogban eddig nem alkalmazott törvényi szerződésminta bevezetése. Felhasználásával igen rövid idő alatt egyszerű bt.-t, kkt.-t vagy kft.-t hozhatnak létre a vállalkozók. Aki pedig cizelláltabb szervezetben gondolkodik, az változatlanul a hagyományos társasági szerződéssel élhet. Nagyobb szabadságot kap a társaság az ügyvezetés kialakításában, tervezet szerint nem a tisztségek számának, hanem annak van jelentősége, hogy kellően ellátják-e a vezetői feladatokat. Ennek eldöntése viszont a tulajdonosokra, és nem a törvényre tartozik. A leendő szabályozás megengedi azt is, hogy társasági szerződés a vezető tisztségviselő határozatlan időre szóló megválasztásáról rendelkezzék. A külföldi, elsősorban az amerikai befektetők igényeire tekintettel – kizárólag a nyilvános részvénytársaságnál – egységes is lehet a vezető testület, nem lesz kötelező külön igazgatóságot és felügyelőbizottságot létrehozni. Különösen a német, az osztrák, a svájci befektetőkre figyelemmel vezetik be a felmentvény intézményét. Lényege: a társaság éves taggyűlése dönt arról, hogy a vezetők munkáját megfelelőnek tartja-e. Igenlő válasz esetén a társaság utóbb nem vonhatja felelősségre az ügyvezetést arra hivatkozva, hogy a cég érdekeivel össze nem egyeztethető módon járt el. Felvetődött, hogy legyen a kkt. és a bt. jogi személy, de több mint 160 éve egyik sem az, és miután ennek nincs anyagi vonzata, így ez változatlan marad. Ugyancsak felvetették, hogy a törvény fölöslegesen követeli meg a törzstőke-minimumot a kft.-nél. A kft.-nek azonban mindig is volt a magyar jogban törvényben előírt törzstőkéje.