Az itbusiness.hu által közölt kutatás elsősorban a feldolgozóipart vizsgálta, miután ez hazánkban kiemelten hangsúlyos gazdasági terület. A kutatott minta a szektor – 10 főnél nagyobb – cégeinek egyharmadát fedte le a fémfeldolgozóktól a gépgyártáson keresztül az élelmiszer- és vegyiparig. A cégek beszámolóinak adatait a digitalizációt vizsgáló Eurostat-felmérés adataival kapcsolták össze.

A jobb üzleti teljesítmény egyelőre a jövő ígérete

Az eredmények szerint Magyarországon sok esetben nincs egyértelmű kapcsolat a feldolgozóipari vállalatok digitalizációja és az üzleti teljesítmény mutatói – specifikusan a működési hatékonyság (például a készletmenedzsment) és a nyereségesség szintje – között. Az viszont egyértelműen megállapítható, hogy a komplex digitális tevékenység a termelékenyebb cégekre jellemző.

A tanulmány következtetése szerint a kapcsolat hiányának oka többek között az ország vagy a régió egyedisége lehet. Korábbi kutatások szerint ugyanis Magyarország a fejlett országokhoz képest lemaradásban van a digitalizációban. Így a kutatók szerint elképzelhető, hogy a hazai digitalizációs beruházások még nem jutottak el abba a fázisba, hogy megtérüljenek, ha egyáltalán elkezdődtek ezek.

Nagy eltérések

A Corvinus tanulmánya – a nemzetközi felmérésekkel összhangban – azt emeli ki, hogy bár az IT-infrastruktúra rendelkezésre áll, a digitalizáció technikáinak elterjedtségében nagyon jelentős különbségek vannak a feldolgozóiparban. A szektorban működő cégek 77 százalékának van weboldala, webshopja viszont csak alig több mint tizedüknek.

A vállalatok több mint harmadánál vannak használatban a menedzsment munkáját támogató e-business szoftverek és elektronikus adatcsere-megoldások. Ugyanilyen arányban rendelkeznek a cégek IT-személyzettel és képeznek ki infotechnológiai ismeretkörben munkatársakat. 

A digitalizáció szintje iparágak szerint

A kutatók a digitalizáció legmagasabb átlagos értékét a gyógyszeriparban találták, de átlag feletti szintet mutat az autóipar, a számítógép- és elektronikai ágazat, valamint az italgyártás is. A digitalizáció technikáit Magyarországon kevésbé alkalmazza a ruházati, bőr- és cipőipar, valamint a fafeldolgozás. Az online értékesítés leginkább az ital-, illetve a nyomdaiparban, a felhőszolgáltatások a gyógyszeriparban gyakoriak.

A 3D-s nyomtatás a legjobban az autó-, műanyag-, fémipari és villamos berendezések gyártásában terjedt el, a robotok pedig az autó- és járműgyártási ágazatokban, jellemzően a nagyobb cégekben. 

A tanulmány szerint komplex digitális tevékenység a nagyobb, inkább technológiaintenzív és exportorientált vállalatokra jellemző.