Az Erste működési bevételei 2025 első kilenc hónapjában – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 5 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a nettó kamatbevételek egy százalékkal emelkedtek, a díj- és jutalékbevételek 21 százalékkal nőttek – mondta Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója a bank idei első kilenc havi eredményeit bemutató sajtótájékoztatón.

A működéssel kapcsolatos kiadások 11 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, amelyhez főként a személyi ráfordítások, a létszámbővülés és az IT-fejlesztések járultak hozzá. Az Erste működési eredménye közel 187 milliárd forint lett, 2 százalékkal meghaladva a 2024 első kilenc hónapjában elért csaknem 183 milliárd forintot. A költség/bevétel arány szeptember végén 34 százalék volt, szemben a tavaly szeptember végi 32 százalékkal. Az adózás utáni nyereség így 113 milliárd forint lett, ami lényegében megegyezik az előző év azonos időszakának eredményével. A tőkearányos megtérülés 24,5 százalék.

Az egyéb eredmény -57 milliárd forintot tesz ki az Erste első kilenc havi eredményéből, amiben természtesen nagy szerepe van például a tranzakciós illetéknek.

A bank portfóliója továbbra is kiemelkedő, a nem teljesítő hitelek aránya tovább csökkent a harmadik negyedévben. A teljes portfólióban 0,6 százalékponttal csökkent részesedésük. A lakossági szegmensben jelenleg 2 százalék ezek aránya, míg a vállalati portfólióban 1,3 százalék.

Extra terhek a bankokra

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) új javasalata alapján a banki és pénzügyi vállalkozások extraprofitadóját megdupláznák, azt szeretnék, hogy ezen a soron 2026-ban 360–365 milliárd forint érkezzen be. Szerintük a banki extraprofitadó emelésére van tér, mert a bankok magas profitabilitása erre lehetőséget ad.

Az utóbbi pár hetet azzal töltöttük el, hogy készítettük a következő évek pénzügyi terveit. Az új intézkedés drasztikusan megváltoztatja a helyzetünket. Derült égből villámcsapás volt. Mi is a sajtóban értesültünk ennek bevezetéséről, előzetes egyeztetés nem volt.

– reagált az Erste elnök-vezérigazgatója a helyzetre.

Ez nem segít a versenyképességen. Újra azok járnak jól, akik nem rendelkeznek aktív banki licensszel, nekik nem kell bankadót, tranzakciós illetéket és extraprofitadót fizetni. Jelenleg az Orbán-kormány azzal indokolja az intézkedést, hogy 5 százalék alá kell lehozni a büdzsédeficitet. Ezen kívül még mi lehet vajon az indok?

Emellett a befektetések területén sem előnyös. „5–10 évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy az ilyen cégek Magyarországra nem jönnek és nem fognak több száz ezer ügyfelet szerezni, de idő közben már nemcsak egymással versenyzünk, hanem vannak versenyzők határon túl, akik kihasználnak mindent, és sokkal kedvezőbb pozícióból indulnak, mint mi” – húzta alá.

Radován hangsúlyozta: az Erste például a koronavírus-járvány alatt 24 óra alatt bevezette a hitelfizetési mortatóriumot a rendszerében, és minden más kormányzati programot végrehajtottunk, ami a pénzügyi szektorra vonatkozott.

Ők veszik fel az otthon startot

A hitelállomány 5 százalékkal nőtt, az új kihelyezések jelentősen, 37 százalékkal emelkedtek mind a lakossági, mind a vállalati élénkülés miatt.

Szeptemberben az otthon start számai még nem adtak hozzá a lakáskölcsön-statisztikákhoz, októberben azonban várhatóan 250 milliárd forintra nőhet a piac, ami masszív emelkedés a korábbi 120–130 milliárdról – hangsúlyozta Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

  • A 3 százalékos kedvezményes hitelt igénylők közel 70 százaléka felső fokú végzettségű,
  • 60 százalékuk fizetése az Erstéhez érkezik,
  • 12 százalékuknál a szülők is beszállnak a törlesztésbe,
  • többségük használtlakás-vásárló
  • és 60 százalékuk 35 év alatti.

A jelzáloghiteleknél 2024-ről 2025-re 30 százalékos bővülés volt, az új folyósítás 137 milliárd forint volt. Míg a személyi kölcsönök esetén 59 százalékos ugrás látszik, 70-ről 111 milliárd forintra nőttek a számok. A munkáshitel- és a babaváró-igénylések is megugrottak.

Digitálisan és befektetve

Négyből három Erste-ügyfél digitálisan aktív, a legtöbben csak a George-appot használják a pénzügyeik intézéséhez. Több mint 74 százalékuk használja az applikációt, itt a tavalyi évhez képest 3 százalékpontos ugrás látszik.

A magyarországi Erste-csoport által kezelt teljes ügyfélvagyon szeptember végén meghaladta a tízezer milliárd forintot. Ezen belül a lakossági befektetések és betétek összértéke egy év alatt 15 százalékkal nőtt, és több mint hétezer milliárd forintra emelkedett a harmadik negyedév végére. A lakossági megtakarításokon belül a befektetések aránya 71 százalék volt. Míg az ügyfelek egyharmada rendelkezik értékpapír-számlával is, ez konkrét számokban azt jelenti, hogy 29,5 százalékos az értékpapír-penetráció.

Kép: Getty Images

A pénzintézetnél a befektetett és kezelt vagyon 2025 szeptember végére 17 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és elérte az 5900 milliárd forintot. A privátbanki üzletág a harmadik negyedév végén már 1400 milliárd forint vagyont kezelt. Az Erste által kezelt befektetési alapok eszközértéke meghaladta a 3399 milliárd forintot.

A pénzintézet a tartós befektetési számlák (tbsz) és nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) piacának több mint 35 százalékos szeletével rendelkezik, így kiemelkedve a kedvezményes adózású befektetési piacon.

Mi a helyzet a céges hitelekkel?

Ami a vállalati hitelállományt illeti, összességében 4 százalékos csökkenés látszik, a kötvény- és hitelállomány együttesen szeptember végén 1053 milliárd forint volt. Ugyanakkor jelentős ugrás látható a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelezésében a 130 százalékos lendületnek köszönhetően az új kihelyezések 31 százalékkal emelkedtek. Mint Radován elmondta, próbálnak tartani egy sokkal egészségesebb portfóliót, jelenleg inkább a refinanszírozásra koncentrálnak.

A kereskedelmi célú ingatlanoknál a folyósítás 26 százalékkal csökkent (30 milliárd forint), míg a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében 19 százalékkal maradt el (34 136 milliárd forint) az egy évvel korábbitól.