Az építőipar mindent kibír, a kérdés csak az, hogy milyen áron, ezzel kezdte beszédét Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a szövetség ünnepi közgyűlésén.

Ebben az évben a siker és a kudarc kéz a kézben járt, a 2025-ös év nem volt könnyű az építőipari vállalatok számára. 


A cégek 60 százalékának csökkent az árbevétele, de ezzel együtt is nyolcezer milliárd forintot megépítettek, ehhez pedig tízezer milliárd forint építőanyagot használtak fel. A magyar építőipar a GDP 13 százalékát adja. 

Kapcsolódó

A szomorúbb adatok között felidézte Koji László, hogy a szektor jövedelmezősége csökkent. Az ÉVOSZ kutatásban 400 építőipari vállalat válaszolt, a cégek 60 százalékának a profitabilitása romlott és csak minden harmadik cég mondta azt, hogy nem tapasztalt változást, és csupán a vállalkozások 12,5 százalékának lett jobb a helyzete.

A szektorban 380 ezer foglalkoztatott lehet, a tartós foglalkoztatottak száma 25 ezer fővel csökkent. A lánctartozások az év végére elérik a 300 milliárd forintot is. A rendelésállomány 2024-es évi szinten áll. Koji László kitért arra is, hogy a 2026-os év a választás éve lesz, és minden választási év az építőipar számára sanyarúnak számít. Az ÉVOSZ elnöke jövőre sem számít érdemleges bővülésre az építőiparban.

A cégek tevékenységét a megrendelések hiánya akadályozza. Ugyanakkor az ÉVOSZ kutatásból az is kiderül, hogy ha lennének megrendelések, akkor a cégek 20 százalékkal magasabb teljesítményre is képesek lennének. 

Kis sem látnak a jogszabálycunamiból

Beszélt Koji László arról a jogszabály cunamiról is, ami az építőipart érinti. Ezt a sok száz oldalnyi paragrafust a kis- és közepes vállalkozások nem akarják elolvasni, ez a rengeteg változás pedig egy kiszámíthatatlanságot jelent a szektor számára. A cégek a versenyképesség javítása érdekében a partnerkapcsolatok erősítését, a költségoptimalizálást, és az új piaci szegmensek felkutatását jelölték meg a legfontosabb területek között.

A sikerek között említette Koji László a bérfejlesztést, ami elérte a 12 százalékot is szakmunkás és mérnöki körben is. Valamin az is nagy dolog, mert az elmúlt 30 évben nem történt ilyen, hogy a kormány elé kerül egy hosszútávú építési, beruházási, fejlesztési program, de még nem tudni mi valósul meg ebből. 

Várat még magára az adatbázis, amiből a megrendelők és a tervezők közösen dolgozhatnak, valamint várat magára az építési piac ellenőrzése, egyelőre szabályozási oldalról nem látnak erre akaratot. 

A piac csak akkor tud tisztulni, ha erőteljesebb ellenőrzések lesznek. Emellett az árkockázat közös kezelése is várat magára. És nem utolsó sorban a szektor várja az állami megrendelések sokaságát is.  

Van némi fény az alagút végén

A jövőre csak a múltból lehet következtetni, mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az ÉVOSZ közgyűlésén.  Mára az építőipar 2010-es évekbeli lendületét visszafogták a válságok, de a szektor szerepe nem változott. 

A hazai építőipar 5 százalékos gazdasági súlya megfelel az Európai Uniós átlagnak. A foglalkoztatás területén pedig az építőiparban dolgozik a magyar munkavállalók hét százaléka. Ez pedig azért fontos, mert a magyar gazdaság válságállóságának egyik indikátora a foglalkoztatás magas szinte – fogalmazott Varga Mihály.

A válságok elmúlásával, abban lehet bízni, hogy a magyar építőipar ismét olyan húzóágazat lesz, amit a 2010-es években megszokhattunk tőle. Az MNB legfontosabb célja a stabilitás erősítése, az új vezetés elkötelezett emellett. A jegybank törvényben rögzített alapfeladat az árstabilitás fenntartása, vagyis, hogy minél kisebb infláció legyen az országban. Varga Mihály szerint a forint árfolyama egy stabilitási perióduson ment át. Felidézte az MNB elnöke, hogy idén áprilisban 410 forint volt az euró, most pedig 382 forint. A stabil forint az építőipar számára is olyan kedvező változásokat hozhat, ami kihat a szektor versenyképességére, a hatékonyságára is.

Beszélt a jegybank elnök az MNB és ÉVOSZ vállalati konjunktúra felmérésének adatait, amiben a legfontosabb pontok a megrendelések alacsony szintje és a tisztességtelen verseny voltak. Úgy fogalmazott Varga Mihály, hogy kicsit szomorúak vagyunk emiatt, van min tehát javítani.

Van némi fény az alagút végén, a világgazdasági kockázatot kezdenek csillapodni, a geopoiltikai feszültségek ha enyhülnek, akkor gazdaság is gyorsabb növekedési pályára állhat. 

A górcső alatt a kartellek

Kiemelt figyelmet fordít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az építőipari vállalkozások piaci magatartására – mondta Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke az ÉVOSZ közgyűlésén. A versenyhatóság vezetője kiemelte: „nincs igaza a fanyalgóknak, mivel a GVH nemzetközi mércével mérve is aktív és hatékony, különösen a közbeszerzési kartellek feltárásában”. 

Az építésgazdaságot érintően jelenleg 10 kartell eljárás van folyamatban a nemzeti versenyhatóságnál, melyekben összesen 70 cég érintett. A GVH szakértői több mint 500 tendert vizsgálnak, az ügyek között több közbeszerzési kartell gyanú is van.

A versenytörvény építőipart érintő, az Országgyűlés előtt lévő módosításával kapcsolatban a Versenyhatóság elnöke azt mondta: a GVH elszánt, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén tovább növelje a versenyt és az átláthatóságot.