Több mint 5,5 millió magyar él ma súlytöbblettel, napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás, mondta Merkely Béla, belgyógyász, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora egy obezitással kapcsolatban megrendezett háttérbeszélgetésen. 

A szív- és érrendszeri megbetegedések az első számú gyilkosai a lakosságnak. Az Európai Unióban évente 1,8 millió haláleset köthető ezekhez a betegségekhez.

A GDP 3 százalékát költjük a túlsúly okozta betegségek kezelésére

Az obezitás 200-féle szövődmény kialakulásában is szerepet játszik, beleértve a 2-es típusú cukorbetegséget, a magas vérnyomást és a szívkoszorúér-betegséget, valamint legalább 13 különböző típusú rosszindulatú megbetegedéssel van bizonyított összefüggésben. Emellett nagyon komoly terhet jelent az egészségügyi ellátórendszer számára is.  Magyarországon az obezitáshoz kapcsolódó egészségügyi költségek összességében elérhetik a GDP 3 százalékát is, ami nagyságrendileg 1400 milliárd forintot jelent, vagyis a túlsúly egyben gazdasági teher is.

Kapcsolódó

Kardiovaszkuláris rizikófaktor az elhízás, Magyarországon és az EU-ban is a folyamatosan emelkedik az elhízás mértéke. Hazánkban magas a 30-as testtömegindexszel (BMI) rendelkezők száma, ami azért jelent problémát, mert a túlsúlyosok várható élettartama akár 5-7 évvel is kevesebb lehet az egészségesekhez képest.

Kiemelték a szakemberek, a 25-30 közötti BMI túlsúlyt jelent, a 30 feletti BMI pedig elhízást. 

Az elhízás, diabéteszt, magas vérnyomás kockázatát, hirtelen szívhalált, szívelégtelenséget, de emellett alvási apnoet is okozhat, sorolta Merkely Béla. Beszélt a bariátria vagyis testsúlycsökkentő műtétről is, aminek segítségével akár 40 százalékkal csökkenhet az elhízottak halálozása. A műtéten átesett betegeknél a szívelégtelenség, és a vesebetegség és a szívritmuszavar előfordulása is jelentősen csökken. De vannak már gyógyszerek is melyek jelentős fogyást eredményeznek, emelte ki a professzor.

Hamar behozza az árát a műtét

Egészséggazdasági elemzések szerint 18-21 millió forint veszteséget jelent a társadalomnak, minden egyes el nem végzett bariátriai műtét elhalasztása, erről egy korábbi cikkünkben már írtunk, amiben Szijjártó Attila, a Semmelweis Egyetem (SE) Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója azt mondta, hogy Magyarországon a megfelelő betegpopulációban a bariátriai műtét jobb egészségügyi eredményt és alacsonyabb költségeket eredményez, mint a konzervatív kezelés. Magyarországon egyelőre ezek az eljárások még nem közfinanszírozottak, míg Lengyelországban például már igen. Szijjártó Attila szerint fontos lenne nemzeti bariátriai centrumokat létrehozni. A Semmelweis Egyetem a már benyújtott  a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) egy beadvány azért, hogy teremtsék meg a lehetőségét az állami ellátás keretében is a bariátriai műtéteknek. Pilot jelleggel évente 100 műtétre tettek javaslatot az egészségbiztosítónak, ezeket a beavatkozásokat a Semmelweis Egyetemen végeznék el.

Magyarországon a túlsúlyosak és az elhízottak aránya Horvátországot,  Máltát és Csehországot követve az EU-ban a negyedik legmagasabb, az EU27 átlagát pedig 14 százalékkal haladja meg, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Az elhízás betegség, méghozzá egy halálos betegség

– ezzel kezdte előadását Hosszúfalusi Nóra, belgyógyász, diabetológus, hematológus, obezitológus és endokrinológus, lipidológus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Világszerte több mint egymilliárd ember küzd elhízással és túlsúllyal, csak hazánkban a 14 év feletti lakosság 34 százalékát érinti valamilyen súlyprobléma. Ezzel a betegséggel mindenkinek foglalkozni kell, a társadalomnak, az egyénnek és a kormányoknak is. A betegségek többségét a társadalom többsége csapásként ítéli meg, ugyanakkor az elhízás ellen lehet tenni, emelte ki a belgyógyász.

Felidézte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 1972-ben a népesség 15 százaléka volt elhízott, 2014-re már a lakosság 35 százaléka. Az EU-ban az elhízottak aránya 33 százalék körül van.

Jelenleg a magyarok 60 százaléka túlsúlyos, a szakemberek felhívták a figyelmet arra is, hogy az elhízás jobban megrövidíti az életet, mint a dohányzás.

A zsírlerakódás nem csak esztétikai probléma, hanem a szervek működési funkcióját is csökkenti. A hason lerakódott zsírszövet nagyon veszélyes, és ha a zsírlerakódás további szerveknél is megjelenik, a májban, a szívben, a vesében a hasnyálmirigyben is az további betegségek kialakulásához vezet. Az elhízással felgyorsul az öregedés, jellemző az elhízott emberekre a szellemi hanyatlás, és a rosszindulatú daganatok kialakulása is.

Az elhízás 2035-ig évente több mint négyezer milliárd dollárba kerülhet a globális gazdaság számára, miközben az elhízás terjedésének megállítása 2,2 ezer milliárd dollár megtakarítást eredményezhetne világszerte.

Szemléletváltásra van szükség

A megelőzés, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretterjesztés, a stigmák lebontását célzó társadalmi edukáció, valamint az egészségügyi ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek leküzdése is fontos, hogy megállítsuk az obezitást.

A probléma rendszerszintű: egy 50 országban végzett kutatás szerint az érintett betegek arról számoltak be, hogy akadályokba ütköztek a beutalók megszerzésekor és a számukra kínált terápiás lehetőségek hiányát is megtapasztalták – vagyis a negatív előítéletek nagyban befolyásolják az elérhető ellátás minőségét.

Ugyanakkor az, ha az elhízással élő páciensek magukra maradnak az ideálisabb testsúly újbóli eléréséért folytatott küzdelemben, az nem csak számukra jelent óriási hátrányt, hanem az egész közösség és az egészségügyi intézményrendszer számára is.

A szemléletváltás sürgető, hiszen Magyarországon az obezitással küzdők aránya évről évre nő, ráadásul egyre több fiatal érintettje van. Ha a testsúly 5 százalékát el tudjuk veszíteni máris tettünk valamit az egészségünkért, 5-10 százalékos testsúlycsökkenés javítja a cukorbetegség kialakulását, 15 százalék feletti testsúlycsökkenés pedig jelentős változást hozhat, hangzott el a háttérbeszélgetésen.

Nagyon könnyű sok kalóriát bevinni, viszont nagyon nehéz a súlyfeleslegtől megszabadulni. Egy kisebb csokoládé elfogyasztása után legalább 40 perc sétára van szükség, emelték ki a szakemberek. Bizonyos kor felett pedig már étrendi megszorítás és még több mozgás kell ahhoz, hogy ne hízzunk el.

Amikor már a túlsúly miatt szövődmények is megjelennek sokkal nehezebb a beteget egy olyan útra terelni, ahol az életminősége javulhat, mondta Páll István - belgyógyász, endokrinológus, diabetológus, obezitológus szakorvos, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház.

Minden populációban drámaian nő az elhízottak aránya, a magyar adatok különösen aggasztóak. Egészségügyi szakemberek prognózisa szerint 2035-re a magyarok 36 százaléka lesz túlsúlyos, a gyerekek között évente 4,5 százalékkal emelkedik a túlsúlyosok száma.