Az Óbudai Egyetem egy alapítványi fenntartásban működő felsőoktatási intézmény, amely nemcsak képzéssel és kutatással foglalkozik, hanem egy teljes innovációs rendszert épített ki. A cél, hogy az egyetem hosszú távon természetes módon beépüljön a régiós és nemzetközi gazdaságba, és legyen jól látható bevételi forrása a piaci alapú kutatás-fejlesztésből, szellemi tulajdon hasznosításából és vállalati érdekeltségekből.

Galambos Péter, az Óbudai Egyetem innovációért felelős rektorhelyettese elmondta: Kovács Levente rektori stratégiája mentén és az egyetem által fenntartott Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány támogatásával létrehoztak egy olyan szervezeti és egyben anyagi struktúrát, amely a lehető legszélesebb fronton támogatja az innovációt. Megkérdeztük, mi a titka annak, hogy az egyetemen valóban szülessenek piacra vihető újítások, és mikor várhatók az első látványos eredmények.

Kapcsolódó

Szabadalmaktól a startup-alapításig

Az egyetemen létrehoztak egy innovációs irodát, amely az egyetemi közösséget ösztönző, ismeretterjesztő tevékenységet folytat és mellette a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyeket menedzseli. Figyelnek arra, hogy amit érdemes szabadalmaztassanak, használati mintaoltalmat, vagy formatervezési mintaoltalmat igényeljenek. Ez az első lépés abban, hogy az egyetemen megszülető tudást ne csak a fejekbe töltsék, hanem kutatás-fejlesztésben, induló vállalkozásokban és szabadalmak hasznosításában is megnyilvánuljon.

Létrejött az egyetem 100 százalékos tulajdonában levő Initium Venture Labs Zrt. technológiatranszfer vállalat is (állami támogatással), amely a piacon egységesen jeleníti meg az egyetem kutató-fejlesztő képességét.

„Most már ott tartunk, hogy az Initium-on keresztül valóban jelen van a piacon az Óbudai Egyetem, és olyan magas hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési és mérnöki szolgáltatást tudunk nyújtani, amit respektál a piac és megfizeti ezt a tevékenységet”

– mondta Galambos. Az Initium működtet egy Pico Befektetési Programot és egy Proof of Concept programot is – ezek a nagyon korai ötletek támogatására szolgálnak. Ha egy hallgatónak vagy oktatónak van egy ígéretes ötlete, legfeljebb 30 millió forintot kaphat ahhoz, hogy az ötlet olyan szintre jusson, amikor már érdemes vállalkozást alapítani.

Piacképes befektetések egyetemi keretek között

Azt is megkérdeztük Galambostól, hogy mekkora részesedést szerez az Initium ezekben az induló vállalkozásokban. Elmondta: az Initium különböző formákban fektethet be – akár tulajdonrész vásárlással, akár tőkévé konvertálható kölcsönnel szerezhet érdekeltséget. Az, hogy ez százalékosan mekkora, eseti alapon dől el, egy értékelési és alkufolyamat során.

Ha olyan innovációról van szó, amely az egyetem szövetéből nő ki, és az egyetem kezdetektől fogva hátteret biztosít hozzá, akkor méltányos érdekeltséget tartunk fenn ezekben a kezdeményezésekben.

A nagyobb tőkeigényű projektek finanszírozására alapították az Obuda Uni Venture Capital Zrt-t. (OUVC), amely egy klasszikus értelemben vett kockázatitőke-társaság. Galambos hangsúlyozta: nem támogatásról, hanem befektetésről van szó. A cél, hogy az Óbudai Egyetemi és a magyar vonatkozású ígéretes vállalkozásokat segítsék a fejlődésben tőkebefektetéssel.

Tízmilliárd forint a futamidő alatt

Az OUVC összesen tízmilliárd forinttal gazdálkodik a tíz éves távlatban definiált üzleti terve alapján. A befektetések jellemzően 50-60 millió forinttól indulnak és tipikusan 300 millió forintig terjednek. Más befektetőkkel közösen, együttműködve akár több millió eurós tőkeigényt is ki tudnak elégíteni. Galambos elmondta: 

„Az egyetemi közeg önmagában egyelőre nem termel ki elegendő üzletileg értelmezhető és befektetésre érett kezdeményezést. Ehhez szemléletfejlesztésre van szükség, amit célzott kurzusokkal, mentorálással és közösségépítéssel támogatunk.”

Az OUVC ezért nemcsak magyarországi, hanem akár határainkon túli projektekbe is befektet, ugyanakkor szükséges valamilyen magyar vonatkozás az együttműködéshez. További szempont, hogy az Óbudai Egyetem innovációs kapacitásait hatékonyan be tudják csatornázni azokba a vállalatokba, amelyekben érdekeltséget szerez. Ez kölcsönös előnyökkel jár: a vállalatok hozzáférnek az egyetem kutatási kapacitásához, az egyetem pedig részesedik a vállalatok sikeréből.

Lehet-e Forbes-listás egy egyetemi polgár?

Megkérdeztük, hogy felkerülhet-e az Óbudai Egyetem oktatója a Forbes leggazdagabb magyarjai listájára. Az innovációs rektorhelyettes reméli, hogy lesz ilyen, és ha ez megtörténik, mindannyian büszkék lesznek erre a teljesítményre.

„Ha az Óbudai Egyetem polgára felkerül erre a listára, akkor mindannyian büszkék lehetünk a közös teljesítményre, aminek nyilván ő a zászlóvivője”

– fogalmazott. Hangsúlyozta azonban, hogy egy innovációs ökoszisztéma felépítése hosszú távú vállalkozás, azaz a befektetések megtérülése is csak évek múltán várható reálisan. Az egyetem 2020 óta, Kovács Levente rektor vezetésével folyamatosan invesztál ebbe a területbe, de ennek az építkezésnek a termőre fordítása még sok évet vesz igénybe.

„A fiatal vállalkozóknak azt kell elhinniük magukról, hogy Magyarországról is lehetséges világsikert jelentő vállalkozást építeni” – így foglalta össze a folyamatot Galambos.

Öt-hat év múlva jöhetnek a sikersztorik

Azt is kérdeztük, mikor várhatók az első látványos eredmények. A rektorhelyettes szerint öt-hat év múlva, amikor a befektetésekből kilépve a cégeket értékesítik, realizálódnak az eredmények is.

A magyar induló vállalkozások világa még mindig jelentősen le van maradva Nyugat-Európához, főleg pedig az amerikai rendszerhez képest. Galambos őszintén szembenézett ezzel: 

A magyar ökoszisztéma sokat fejlődött, de az együttműködési készség még alacsony. Tudatos kommunikációval és kezdeményezésekkel minden szereplő számára kedvező változások indulhatnak el.

További probléma szerinte, hogy Kelet-Európában minden ország helyi forrásokból próbálja építeni az induló cégek világát, ami elszigeteltséghez vezet. Ha egy hálózatkutató megvizsgálná, hogy Magyarországon és a keleti blokkban milyen tőke finanszírozza a startupokat, silókat látna – minden ország főként EU-s, kormányzati vagy lokális magántőkével építi az ökoszisztémáját.

„Szerintem ez egy hatalmas probléma” – fogalmazott. A helyzet szerinte akkor tudna organikusan javulni, ha a cégekbe már a legkorábbi fázisban, fejlett startup környezetből külföldi tőke is érkezne. Az OUVC ezért szorgalmazza, hogy a vállalatok vonjanak be tőkét külföldről is. 

„Nemzetköziesíteni kell minden innovációs törekvésünket” 

– hangsúlyozta. Az OUVC nagy örömmel fektet be olyan projektekbe, amelyekben van külföldi érdekeltség is. Van például angol, bolgár, olasz, üzbég, amerikai és természetesen magyar társbefektetője is és a nemzetközi társbefektető létszáma csak erősödik. Ezzel tudják láthatóvá tenni a magyarországi ökoszisztémát egy szélesebb nemzetközi kör számára. A nemzetközi beágyazottság, a megfelelő vállalkozói kultúra támogatása hosszú évek alatt vezethet oda, hogy az egyetem sikersztorikat tudjon felmutatni.

Galambos kiemelte: ne csak az Óbudai Egyetem berkein belül gondolkodjunk a sikersztorikban, hanem országosan, regionálisan. „Mindenkinek az az érdeke, hogy régiós startup világ, és a magyarországi egyetemek innovációs világa együtt fejlődjön, mert közösen tudunk majd ebből profitálni.”

A nemzetközi együttműködések, a befektetések és a megfelelő szervezeti háttér együtt alkotják azt a rendszert, amely öt-hat év múlva látványos sikereket hozhat.