Az Euronews elemzése arra keresi a választ, mi történne, ha most, a háború közepén tartanák az ukrán elnökválasztást. A kérdés azért vált újra aktuálissá, mert

Volodimir Zelenszkij bejelentette: hajlandó akár 60–90 napon belül voksolást szervezni, feltéve, hogy a nyugati szövetségesek képesek garantálni a biztonságot. 

Kapcsolódó

Az amerikai elnök kritikája – miszerint Ukrajna a háborúra hivatkozva kerüli el a demokratikus procedúrát – csak tovább fokozta a nyomást.

Az országban továbbra is hadiállapot van érvényben, amely automatikusan felfüggeszti a választások megtartását. A megszállt területek, a milliós nagyságrendű belső és külföldi menekült, valamint a fronton szolgáló katonák mind olyan tényezők, amelyek szinte lehetetlenné tennék egy arányos, mindenki számára hozzáférhető szavazás lebonyolítását.

Mégis: ha valamilyen csoda folytán most állítanák urnák elé az országot, az elemzés szerint kevés kérdés maradna a győztes kilétét illetően. A háborús körülmények és a politikai tér radikális beszűkülése miatt Zelenszkij magabiztos előnyben lenne, miközben az ellenzék esélyei - már ha van ilyen egyáltalán - látványosan csökkentek az elmúlt években. 

Az országban jelenleg olyan erős a „háborús egység” narratívája, hogy a választók többsége nem váltana vezetőt a legkritikusabb időszakban.

Az Info Sapiens kedden közzétett közvélemény-kutatása szerint az ukránok 20,3 százaléka szavazna Zelenszkijre a következő elnökválasztáson.

Bár ez jelentős változást jelent a 2019-es 73 százalékhoz képest, Zelenszkij továbbra is a legnépszerűbb jelölt, és a közvélemény-kutatás szerint megnyerné a következő elnökválasztást.

A második legnépszerűbb ember, és az egyetlen személy, aki megközelítheti ezt a támogatottsági szintet, a fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij tábornok, aki jelenleg Ukrajna londoni nagykövete.

Zaluzsnij nevét gyakran emlegetik, mint fő riválist és lehetséges kihívót, a kutatás szerint csak egy hajszállal maradna le Zeleszkij mögött, ám ő maga mondta, hogy nem tervezi politikai párt létrehozását, és nem támogatja a választások megtartását a háború idején.

„Bárki, aki – állítólag a nevemben – bármilyen szervezeten keresztül ajánlatot kap bármilyen kezdeményezéshez való csatlakozásra, jelentse azt a bűnüldöző szerveknek”

– írta Zaluzsnij a Facebookon.

Ukrajna alkotmánya szerint választásokra csak a hadiállapot vége után lehet sort keríteni,

és az ukránok túlnyomó többsége nem akarja elsietni. 

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek mintegy 63 százaléka gondolja úgy, hogy a választásokat csak a háború befejezése után kellene megtartani – amin Zelenszkij – legalábbis a saját bevallása szerint – nem kíván már részt venni.  

Természetesen egy alkotmánymódosítással valóban meglehetne rendezni a nemzeti voksolást, akár három hónapon belül, ám messze nem jelenti azt, hogy a voksolás eredménye legitim lenne – vagy annak tekintenék Ukrajna partnerei vagy épp ellenségei. A lap is hangsúlyozza: ilyen környezetben bármilyen eredmény szükségszerűen torz képet adna az ország politikai akaratáról.