A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása nem csupán egy szociális ügy, hanem gazdasági erőforrás is – legalábbis így látja a kormány és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK).

A konferencián két fő üzenet rajzolódott ki: 

  • a kormány rendszeralkotó szándékkal szeretné növelni a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását, miközben 
  • a gazdasági szereplők – köztük a BKIK – szerint ez nemcsak munkaerőpiaci kérdés, hanem a jövő gazdaságának egyik alapelve is.

230 ezer ember munkaerőpiaci integrációját kell megoldani

Radomszki Lászlóné, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára előadásában bemutatta, hogyan is épül fel a hazai rendszer:

  • Magyarország célja elérni a 85 százalékos foglalkoztatási rátát – ebben a fogyatékossággal élők is kulcsszereplők (a foglalkoztatási ráta jelenleg körülbelül 78 százalékos);
  • 230 ezer ember részesül rokkantsági ellátásban, és nagy részük szeretne dolgozni;
  • az állam három szinten tud támogatni: a fejlesztő foglalkoztatásnál, az akkreditált foglalkoztatóknál és a nyílt munkaerőpiac szintjén.
Radomszki Lászlóné
Radomszki Lászlóné
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az akkreditált foglalkoztatók jelenleg 31 ezer embert foglalkoztatnak, és csak idén – a minimálbéremelést kompenzáló támogatással együtt – 74,9 milliárd forintos támogatást kaptak. A régiós különbségek viszont jelentősek: Észak-Magyarországon jóval több ilyen szervezet működik, mint például a Dunántúlon.

Kulcsfontosságú új pályázatok jönnek

Hamarosan két új program is elindul:

  • 3,4 milliárd forintos felkészítési és foglalkoztatási pályázat sajátos nevelési igényű fiatalok számára (akkreditált foglalkoztatóknak);
  • valamint egy új, szint közel 3 milliárd forintos támogatás a rehabilitációs szolgáltatóknak – mentorálásra, céges együttműködésekre, a munkavállalók és a piac összekötésére.

A munkavállalók ingyenes utazási kedvezményt kapnak, és korlátlanul dolgozhatnak rokkantsági ellátás mellett. A munkáltatók pedig számos kedvezményt kapnak, mint például a 13 százalékos szocho-kedvezmény, a rehabilitációs hozzájárulás elkerülése, amely ma már egyénenként 2,6 millió forintot tesz ki.

Az államtitkárság célja világos:

a fogyatékossággal élőknek ne csak munkájuk legyen, hanem megbecsült szerepük a társadalomban

– szögezte le a helyettes államtitkár.

A gazdaság akkor fenntartható, ha értéket lát a sokféleségben

Balog Ádám, a BKIK általános alelnöke arra hívta fel a figyelmet köszöntőjében, hogy 

a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása nem szociális teher, nem HR-probléma, nem jogszabályi megfelelés, hanem arról szól, mit gondolunk az emberről és a gazdaságról.
Balog Ádám
Balog Ádám
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A BKIK már saját működésében alkalmaz több megváltozott munkaképességű munkatársat (grafikus, masszőr, adminisztrátor) – Balog szerint ez bizonyítja, hogy nem a státusz, hanem a hozzájárulás számít. A kamara támogatást kínál a munkáltatóknak a felkészülésben, beillesztésben és megtartásban, mert egy befogadó munkahely nem csak alkalmazkodik – hanem tanul is.

Balog szerint a gazdaság nem értéksemleges gépezet, hanem közösségi struktúra, amely akkor lesz fenntartható és rugalmas, ha képes értéket felfedezni ott is, ahol mások korlátot látnak.