Angela Merkel Francois Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről. Ennek értelmében - több közbülső lépcsőt  követően - jövő márciusra készülnek el a teendők konkrét tervei.

A menetrend céljai között említette Merkel az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését.
A pozsonyi találkozó kiindulása egy intenzívebb, szélesebb munkának.

A visegrádi országok előterjesztésére Angela Merkel úgy reagált: minden európai uniós tagországnak törekednie kell arra, hogy megoldást találjanak a bevándorlási hullám csökkentésére. A négy ország egyebek között "rugalmas szolidaritást" szorgalmazott az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Hangsúlyozták a biztonsági együttműködés és az EU-n belüli védelmi együttműködés fontosságát is.

Merkel a téma kapcsán kifejtette azt is, hogy ha valamilyen elképzeléssel szemben túlságosan széles körű ellenállás mutatkozik, akkor más módokat kell keresni, hogy felül tudjanak kerekedni a nehézségeken.

Francois Hollande francia köztársasági elnök egyebek között azt hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a külső határok védelmére.

Orbán így értékelt

A pénteki pozsonyi EU-csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az uniós tagállamok vezetőinek informális csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón, pénteken Pozsonyban.A kormányfő kiemelte: továbbra is a korábbi "önsorsrontó és naiv" bevándorláspolitika uralkodik az unióban, most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról a schengeni övezet határán.

Orbán Viktor ugyanakkor sikernek nevezte, hogy határoztak arról: Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni, konkrét döntések születtek a segítségnyújtásról, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek.

Orbán Viktor szerint Németország és Görögország a két kulcsország a bevándorlási helyzet megoldásához. Amíg Németországban nincs határozott felső korlátja a beengedett migránsoknak, folyamatos lesz a szívóhatás. Görögországnak pedig a schengeni megállapodás miatt meg kellene állítania az Európába igyekvőket, de ezt nem teszi meg - magyarázta. Hozzátette: amíg ez a két ország nem változat a politikáján, mi egy dolgot tehetünk, betartjuk a schengeni előírásokat.

Orbán Viktor kitért rá: legközelebb szeptember 24-én Bécsben egyeztetnek, az eseményen a balkáni útvonalon érintett országok is részt vesznek, és ott tesznek kísérletet a mostani elhibázott bevándorláspolitika megváltoztatására.

Megegyezésről beszélt a lengyel kormányfő

Beata Szydlo lengyel kormányfő szerint az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóján egyetértés volt abban, hogy változtatni kell az eddigi európai migrációs politikán. A jelenlévő európai politikusok elismerték, hogy a migrációs politika eddigi modellje nem vált be - közölte a lengyel közszolgálati televízió által közvetített sajtótájékoztatón Szydlo.

Mint elmondta, megegyezés volt abban is, hogy előtérbe kell helyezni a migrációs válság külső kezelését, lépéseket kell tenni a konfliktusok sújtotta segítség növelésére.

Tusk együttműködést és segítséget emlegetett

Ki kell küszöbölni az Európai Unióban (EU) eddig elkövetett hibákat és az unió jövőjére kell tekinteni. Ha előre akarjuk mozdítani Európát, nem lehet úgy folytatni, ahogy eddig tettük - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Donald Tusk elmondta: a pozsonyi csúcson az Európai Unió "előremozdításának" céljából megegyezés született az úgynevezett Pozsonyi útitervről, amely azokat a célokat tartalmazza, amelyeket az EU az elkövetkező hónapokban el akar érni.

A konkrét célokat ismertetve kiemelte: biztosítani kell a schengeni és külső határok teljes védelmét, ezzel összefüggésben folytatni kell az együttműködést Törökországgal és a Nyugat-Balkán országaival, illetve minden segítséget meg kell adni a tagországoknak belső biztonságuk megőrzéséhez.

A külső határok védelmének fontossága egyértelmű, nem szabad hagyni, hogy megismétlődjön a 2015-ben a migráció miatt elszabadult káosz. "Az emberek biztosak akarnak lenni abban, hogy képesek vagyunk megújítani a határok védelmét" - mutatott rá az ET elnöke. Megjegyezte: a találkozón az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezzel összefüggésben minden uniós tagország támogatni fogja Bulgáriát határai védelmében.

Fico sikernek könyvelte el a találkozót

Robert Fico szlovák miniszterelnök sikerként értékelte, hogy megegyezés született a külső határok védelméről. Erről a soros EU-elnök Szlovákia kormányfője a Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Jean-Claude Junckerral, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt.

Robert Fico elmondta: nagyon őszinte véleménycserét folytattak az unió helyzetéről, és mindannyian egyetértettek abban, hogy az EU projektjének megvalósítása során "nem lehet hátramenetbe kapcsolni", és abban is, hogy csak az unió az, ami biztosíthatja az európai lakosság számára a prosperitást és a biztonságot.

A szlovák kormányfő szerint a pozsonyi csúcstalálkozó - amelyen mint mondta "rossz dolgokkal is szembe kellett nézni" - egyik hozadéka az volt, hogy rámutatott a 27 uniós tagország azon akaratára, hogy folytatni kívánják az uniós projektet. "Kimondtuk, hogy ennél jobb nincs" - fogalmazott Fico.

Juncker sem hagyja magára Bulgáriát

Jean-Claude Juncker a bolgár-török határ védelmének szükségessége kapcsán elmondta, az unió erre a célra 108 millió eurós összeget különített el, amelyet jövőre újabb 116 millióval egészítenek ki. "Nem hagyjuk magára Bulgáriát" - jegyezte meg Juncker.