Az alkotmányjogi panaszt azzal indokolják, hogy szerintük csakis a kormánypártok által bevezetett új töredékszavazat-számítási szabályoknak köszönheti kétharmadát a Fidesz-KDNP, miközben a választói felhatalmazás egyszerű többséget eredményezett volna.

Az Ab érdemben dönthet arról, sértik-e a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok a szavazatok egyenlő súlya alkotmányos követelményének érvényesítését. Az Együtt-PM jogi álláspontja szerint sértik.

A szövetség szerint az várható volt, hogy a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasítja felülvizsgálati kérelmüket, amely az áprilisi országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét támadta meg. A Kúriához fordulás jogtechnikai lépés volt, ennek elutasító határozata szükséges volt ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság eljárása következhessen.

A Kúria ugyanis szombaton érdemi vizsgálat nélkül elutasította a felülvizsgálati kérelmet, mivel abban meg kell jelölni, mely jogszabályba ütközik a megtámadott határozat, a kérelmezők azonban nem jelölték meg, hogy az Nemzeti Választási Bizottság döntése a megjelölt jogszabályokat miként sértette meg.

A győztes jelöltre leadott, a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatok is töredékszavazatnak minősülnek, amelyekkel az országos listáról mandátumot lehet szerezni. Mindez a jogorvoslatot kérők érvelése szerint arra vezet, hogy a győztes jelöltre leadott szavazatok eleve jelentősen nagyobb aránya tovább növekszik, hiszen a szavazatok relatív többségével egyet meghaladó számú mandátumot lehet szerezni.