A magyar kormány nem lehívni, hanem lenyúlni szeretné az uniós forrásokat - mondta pénteken Győrben, sajtótájékoztatón Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője, aki szerint ezek a pénzek veszélyben vannak, és sokkal kevesebb jut belőlük a korábbinál mind a kisalföldi megyeszékhelyre, mind Magyarország más tájaira.

Azt mondta, a Lázár János vezette Miniszterelnökség, amely éppen minisztériummá készül válni, megbukott az uniós források lehívásával kapcsolatos vizsgán, 1500 milliárd forint, azaz családonként 300 ezres összeg felhasználását veszélyeztetve a következő másfél évben. Ennek oka szerinte az, hogy "a Lázár János vezette Miniszterelnökség úgy verte szét az uniós intézményrendszert, hogy Brüsszelből nem fizetik ki ezeket a pénzeket, és Magyarország a 2007 és 2010 közötti leggyorsabb, legsikeresebb pénzlehívó szerepből az utolsó helyre került" - jegyezte meg. (Időközben a Miniszerelnökség bejelentette, hogy sikerült megállapodni Brüsszellel, ismét utal az Európai Bizottság fejlesztési pénzt hazánknak - a szerk.)

Hozzátette, hogy ugyanez történt a norvég alappal, amelynek forrásait a kormány és a mögötte álló oligarchák akarják megszerezni, "és hogyha ők nem szerezhetik meg, akkor inkább az ország se kapja meg; de ez felveti a szándékos károkozás gyanúját", megjegyezve, "csak azt látjuk, hogy Simicska Lajos érdekkörébe csúsznak egyre inkább az uniós források Magyarországon".

A norvég civil alappal folyó vita kapcsán Bajnai Gordon megjegyezte, ez "valószínűleg arról szól, hogy a kormány már csak a CÖF-nek akar pénzt adni, senki másnak Magyarországon civilként, teljes mértékben szeretné a hatalma alá vonni pénzeken keresztül a magyarországi civil szférát".

A politikus megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy a magyar kormány átadja Romániának és Szlovákiának a közösen működtetett, határ menti fejlesztéseket szolgáló pénzek felügyeletét, amelyekből a magyar kisebbségeket is támogathatnák.
A magyar források csökkenésének okaként említette Bajnai Gordon, hogy "Orbán Viktor elfecsérelte az érdekérvényesítő képességét Brüsszelben a bírák korai nyugdíjaztatására, a médiatörvényre, a média korlátozására, a nemzeti bank elleni támadásokra, és nem maradt energiája arra, hogy a nemzeti érdeket megvédje, hogy Magyarország a következő időszakban is több pénzhez jusson".