Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Kovács Árpád szerint az elmúlt közel egy évtizedben jelentős fejlődési pályára állt Magyarország, az államadósság a GDP 70 százaléka alá süllyedt, a gazdasági növekedés 4 százalék körüli fenntartható szinten áll. Jelentős mozgásteret ad az országnak, hogy a 2020-as, "kétzsebes megközelítésben készült" költségvetés szerint elérjük a nullszaldó körüli büdzsét, de legrosszabb esetben is csak egy százalék körül alakul a hiány - idézi az MTI.

Jelezte, "nincs igaza annak", aki a magyar gazdaság növekedését az európai uniós forrásokhoz köti. Úgy vélekedett, hogy 2023-2025 körül a magyar gazdaság képes lesz minden kritériumot teljesíteni ahhoz, hogy maga dönthessen arról, kívánja-e az euró bevezetését. Kitért ugyanakkor arra is, hogy az oktatás, az egészségügy vagy a közlekedési fejlesztések terén talán a növekvő gazdasági teljesítmény és a csökkenő adósságszolgálat vezethet oda, hogy több pénzt tudjunk ezekre fordítani.

Kovács Árpád úgy fogalmazott: az elmúlt 20 évben egyre nagyobb mértékben járult hozzá a növekedéshez a szolgáltatószektor, miközben az ipar szerepe is meghatározó. A mezőgazdaság és az építőipar szerepe azonban hullámzó. Jelenleg az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások terén Magyarország a legmagasabb növekedési dinamikát mutatja az EU-ban, és a legfrissebb becslések szerint ez tartható is. Az elemzők szerint jövőre 3 százalék körüli GDP-növekedés várható, a kormány 4 százalékot vár, de már a 3 százalék is jelentősen nagyobb az európai egyszázalékos átlagnál - jegyezte meg.

Mint mondta: a kis- és középvállalati szektorban minőségi változásra van szükség, hogy javuljon az ország versenyképessége. A régiók fejlődését tekintve pedig még mindig nagyon jelentősek a különbségek, a főváros fejlettségéhez képest Pozsony és Bécs is előrébb van, miközben Románia és Kelet-Szlovákia Magyarországgal határos területei szinte megduplázták a fejlettségi szintjüket.

A visegrádi országok növekedésükkel mára Európa motorjává váltak, a négy állam Németország legjelentősebb kereskedelmi partnerének is számít, ami "nagy öröm, de kemény kockázat is" - fogalmazott.

Viharfelhők az égen

Kovács Árpád szerint a világgazdaságot és benne a magyart is jelenleg olyan veszélyek fenyegetik, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a kemény brexit, amelyek hatásai rosszabbak lehetnek a 2008-as válságnál. A veszélyek közé sorolta az olasz gazdaság problémáit, a gyengélkedő német gazdaságot, a V4-ek erős német kitettségét.

A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, a magyar gazdaságban szükség van a tartósan alacsony vagy inkább nullszaldós államháztartási hiányra, az államadósság folyamatos csökkentésére, az adósság devizaarányának mérséklésére, a belföldi befektetői bázis erősítésére és a külföldi magyar befektetések ösztönzésére, valamint enyhén pozitív folyó fizetési mérleg elérésére és fenntartására.

"A külső környezetből fakadó kockázatok egyre markánsabbak", a belső kockázatok közül pedig a munkaerőhiány a leginkább kérdéses. "Kötelező menetben tartani a gazdaságot", de ehhez erősíteni kell az ország sokkhatásokkal szembeni ellenállóképességét - fejtette ki Kovács Árpád.