Svédország NATO-csatlakozása történelmi lépés, amely minden NATO-tagország biztonságának javára válik ezekben a kritikus időkben

– hangsúlyozta Stoltenberg. Ez mindannyiunkat erősebbé és biztonságosabbá fog tenni – tette hozzá.

Ulf Kristersson hangsúlyozta, hogy Svédország nagy lépést tett a NATO-tagság felé.

Nagyon jó érzés, hosszú ideje ez volt a célom és úgy hiszem, nagyszerű választ kaptunk ma és nagy lépést tettünk a tagság felé

– húzta alá a svéd kormányfő.

A nap folyamán Erdogan még egy váratlan követelést fogalmazott meg, miszerint országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.

Egyengessétek először Törökország útját az Európai Unióba, aztán egyengetni fogjuk Svédország útját, mint azt Finnország esetében tettük

– mondta Erdogan.

Vilniusban a török elnöknek azonban nemcsak Stoltenberggel és Kristerssonnal volt alkalma találkozni, hanem Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is, aki közölte, hogy megvitatták, miként lehet új lendületet vinni a kapcsolatokba Törökországgal.

Finnország a szomszédos Svédországgal együtt tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ahhoz, hogy a két állam a szervezet tagjává váljon, mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését. Finnország esetében ez már áprilisban megtörtént.

Megint szívhatják a fogukat a svédek: nem sieti el a döntést a magyar kormánypárt

Elhalasztotta a Fidesz Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását, pedig július 3. és 7. között számos ügyről, többek között a pedagógusokról és energiaügyi kérdésekről döntenek. Kiderült, melyik napokon ül össze az országgyűlés és milyen ügyeket fognak megtárgyalni. Bővebben >>>