A napokban aláírt törvény kezdeményezője, Vasile Lupu már az 1991-es törvényhez beterjesztette módosító javaslatait, de még az 1996-os hatalomváltás után is három évig várni kellett, amíg sikerült elérnie céljait. A mezőgazdasági területből ötven, magán-erdőterületből tíz hektár szolgáltatható vissza, a közbirtokossági erdőterület pedig egészében visszaigényelhető. Tamás Sándor Kovászna megyei RMDSZ-képviselő szerint ez az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb törvénye, a felmérések szerint több mint egymillió személyt közvetlenül érint. Tamás emlékeztetett arra, hogy - más rendelkezésektől eltérően - a Lupu-törvény egyenlő esélyeket biztosít minden román állampolgárnak. Erdőterületeinek, termőföldjeinek visszaszolgáltatását az is kérheti, aki külföldön él, és egyelőre senki sem késett le a tulajdonjogának érvényesítéséről, hiszen a törvény megjelenése után még hatvan napig benyújthatók a kérések. A törvény egyik legfontosabb eleme a magánerdők visszaszolgáltatása. Romániában egyelőre az erdős területek kilencvenöt százaléka állami tulajdon - és ez az arány a Székelyföldön még ennél is nagyobb. Ezért a tíz hektár visszaadása elsősorban a székelyföldiek számára fontos. Alig három-négy százalékuknak volt ennél kiterjedtebb erdőterülete, így a gazdák nagy része maradéktalanul visszakapja tulajdonát. Előrelépést jelent, hogy a közigazgatási egységek is visszakapják erdőterületeiket, így az önkormányzatok megfelelő gazdálkodással kiegészíthetik jövedelmüket. A törvény értelmében a közbirtokosok maradéktalanul visszaszerezhetik erdőterületeiket, legelőiket, szántóikat, amelyeknek tulajdonjogát igazolni tudják. A törvény a közbirtokosság intézményének visszaállítására is lehetőséget ad. A hivatalos közlönyben való megjelenéstől számítva kilencven nap áll a közbirtokosok rendelkezésére, hogy létrehozzanak egy ideiglenes közbirtokos-tanácsot, és jogi személyként beiktassák azt a helyi bíróságon. A közbirtokosságok működéséről azonban egyelőre nincs jogszabály, így a gyakorlatban nehézségekbe ütközhet az erdőbirtokos szervezetek működése. (Az RMDSZ képviselői a következő napokban megjelentetnek egy kétnyelvű kiadványt, amely eligazítja a közbirtokosokat - de ez nem helyettesítheti a törvényt.) Pete István mezőgazdasági államtitkár kifejtette, hogy véleménye szerint a Lupu-törvény kulcsjogszabálynak számít, mert folytatja a földterületek visszaszolgáltatását, amit az 1991-es törvény csak részben oldott meg. Szerinte azonban a törvényt a későbbiekben még korrigálni kell, lehetővé kell tenni az egyházi területek maradéktalan visszaszolgáltatását. Az államtitkár megemlítette, hogy az új rendelkezés által csökken a földterületek felaprózottsága, a gazdálkodók nagyobb területek birtokába jutnak, és ez kedvező feltételeket teremt a mezőgazdasági társulások, farmok létesítésére. A minisztérium a következő hetekben megalakítja a fölterületek ügynökségét, ennek feladata felleltározni a kiosztandó állami területeket. A törvény alkalmazása az önkormányzatok munkáját is megsokszorozza. Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus szerint nem lesz könnyű a helyhatóságok munkája, mert Románia-szerte kevés a szakértő. A szenátus által elfogadott változatban az erdőbirtokossági területek visszaszolgáltatásában létezett egy felső határ, de ezt az egyeztetések alatt sikerült megváltoztatni, így a törvény most nem ír elő ilyet, így a székelyföldi közbirtokosságok is teljes egészében visszakaphatják erdeiket. A volt termelőszövetkezetek területeinek felosztását az 1991-es törvény részben már rendezte tízhektáros területet (kilenc hektár szántót és egy hektár erdőt) visszaadva a tulajdonosoknak. Ezt bővíti ki az új törvény, amely az 1991-es rendellenességeit, túlkapásait próbálja rendezni. Rendelkezik a törvény azokról a földekről, amelyeket ketten vagy többen is visszaigényeltek. Az ilyen területeket az eredeti tulajdonosnak adják vissza. A második, illetve esetenként a harmadik tulajdonost az állam a község területén fennmaradó "rezervaföldekből" kártalanítja, ha pedig ilyen nincs, akkor anyagi kártérítést kapnak, amelynek összegét egy későbbi kormányrendelet szabályozza. Az igényléseket legtöbb esetben már benyújtották. A törvény azonban úgy rendelkezik, hogy a külföldön élő román állampolgárok is visszakaphatják földjeiket. Azok, akik esetleg még nem nyújtották be a kérvényeket, a törvény kihirdetése után még hatvan napig megtehetik a községi, illetve városi földosztó bizottságok székhelyén. Ezután pedig újraalakulnak a földosztó bizottságok és újrakezdik a földmérést. (KRÓNIKA, ERDÉLY) **** KERETBEN **** Az új román kárpótlás - A 18/1991-es törvény által visszajuttatott 10 hektár és a termelőszövetkezetbe bevitt földmennyiség közti különbséget - legfeljebb 50 hektár összterületig - a jogosult lehetőleg eredeti helyén kapja meg, ha ez nem lehetséges, akkor a tartalék földalapból, a községi közterületekből, ha ez sem lehetséges, akkor kártérítés illeti meg a jogos igénylőt. - Az állami gazdaságok részvényesei természetben kapják vissza földjeiket. - A két hektárra jogosult fiatal házasok, mezőgazdasági szakemberek, egészségügyi dolgozók, tanügyiek, lelkipásztorok és háborús veteránok tíz évig nem idegeníthetik el az így szerzett földterületet. - Az egyházmegyék 100, az esperességek és a kolostorok 50, a parókiák és filiák 10 hektárig igényelhetik vissza a földet. - Az erdőtulajdonosok, akik eddig csak 1 hektárt kaptak vissza, 10 hektárig megkapják erdejüket. - A birtokközösségek, amelyek kérték jogaik elismerését az 1991-es törvény alapján, visszakapják közös birtoklevél alapján erdeiket, ennek nagysága nem haladhatja meg az egy birtokközösségi tagra eső 10 hektárt. A birtokközösségek törvényes elismerését 90 napon belül kezdeményeznie kell egy bizottságnak a területileg illetékes bíróságon. - A törvény életbelépésétől számított hat hónapon belül kell nyilatkozni az eddig visszakapott területekről, akik pedig nem kérték eddig jogaik helyreállítását, a közzétételtől számított 60 napon belül megtehetik.