Magyarországon a generációk közül az év első öt hónapjában ingatlanvásárlásra a 40-49 év közötti korosztály fordította a legtöbbet, átlagosan 46,4 millió forintot – állapította meg az Otthon Centrum a vevőprofil elemzésével.

  • A második helyen a 60-69 évesek állnak, akik 41 milliós középértéken vásároltak ingatlant.
  • Míg erre a célra a 18-29 éves korosztály fordította a legkevesebbet, 33 millió forintot.

Az ingatlanok országos átlagára az év első öt hónapjának értékesítései alapján 43,3 millió forint volt.

Így lehet ingyen lakáshoz jutni, még felújításra is marad pénz

A lakásvásárláshoz kapcsolódó támogatások és kedvezményes hitelek – csok, Falusi Ccsok, babaváró hitel – eltérő mértékben jelentenek segítséget az ország különböző pontjain. Azokon a helyeken, ahol alacsonyabbak a lakásárak, az ingatlanvétel nagyobb részben fedezhető belőlük, sőt, akár a teljes vételárra is elég lehet az elérhető összeg, továbbá még felújításra, bővítésre is maradhat keret. Bővebben>>>

Kik szorulnak hitelre?

Nemcsak a vételárban, hanem a vásárolt ingatlan finanszírozásában is komoly eltérés van a korosztályok között.

A legnagyobb arányban a legfiatalabb generáció szorul hitelre és ez a korosztály él leginkább az állami támogatások lehetőségével is.

  • készpénzes finanszírozást 52,6 százalékuk választotta,
  • míg hitellel 24,2,
  • állami támogatással 23,2 százalékuk élt idén.

Az életkor emelkedésével megnő a készpénzes vásárlók aránya, ami a negyvenes korosztálynál 77,8 százalék, 70 év fölött pedig már 99 százalék.

Kifogy a tartalékból ez a korosztály, nincs már miből félretenni

Egyre kevésbé tudnak a fiatalok pénzt spórolni: az idei első negyedévben alig 50 százalékuknak volt tartaléka, szemben az előző negyedéveket jellemző 56-60 százalékos aránnyal. Megvizsgálták a 19-29 évesek anyagi helyzetét, és a megtakarítással rendelkező fiatalok közül tízből négy mindössze egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik. Bővebben>>>

Kortól függ, milyen ingatlant választanak otthonuknak

Mindezek mellett a generációk abban is különböznek, hogy melyik ingatlantípust preferálják.

  • családi ház aránya a legfiatalabb generációnál a legmagasabb (47,9 százalék),
  • a legtöbb téglalakást viszont már a 50-60 év közöttiek vásárolják (45,3 százalék).
  • A panel a 70 évesnél idősebbek között a legkedveltebb (23,6 százalék),
  • míg az új építésű ingatlan a 30-40 év közöttieknél a sláger (8,6 százalék).

Hova költöznek a legszívesebben?

  • A legfiatalabbak a legnagyobb arányban a (nagyvárosokhoz közeli) községeket, majd Pest megyét választják.
  • A 30-40 év közöttieknél az első helyen a külső pesti kerületek állnak, akárcsak a 40-50 év közöttieknél és a 60-70 éves korcsoportban is.
  • nyugdíj előtt állók tekintélyes része a belvárosban vásárol ingatlant, csak úgy, mint a 70 év felettiek, akik a belvárost és a budai kerületeket egyaránt preferálják.

Legalább 30 év kuporgatásba telik, mire összejön egy nagyvárosi lakás ára

Több mint tíz évig kell félretenni ahhoz, hogy Magyarország nagyobb városaiban lakást tudjon valaki vásárolni az átlagfizetésből. Reálisabban nézve ez legalább 30 év, ugyanis a többség képtelen a nettó jövedelmének egészét hosszú távon megtakarítani. A legtöbb évig Debrecenben kell félretennie annak, aki ingatlant szeretne venni. Bővebben>>>