Az idei év elején az eredeti kínálati árat több mint három százalékkal növelték a lakóingatlanukra vevőt kereső és a hirdetés első 30 napjában árat változtató tulajdonosok és ingatlanközvetítők. Ez azt jelzi, hogy az eladók élénk kereslettel találkoznak, és további áremelkedésre számítanak - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Eddig az volt az általános hirdetési stratégia, hogy először magasabb áron kerültek piacra az eladó ingatlanok, ezt követően pedig a hirdetők inkább csökkentik az árakat, ahogyan szembesültek a piaci realitásokkal.

Kapcsolódó

Eddig csak 2019-ben indult hasonlóan indult az év, de akkor csak 0,1 százalékkal kerültek feljebb az eredeti hirdetési árak. Ahhoz képest az idei 3,2 százalékos gyökeres fordulatot jelent. Akkor a lakásdrágulás olyan szintet ért el, hogy bevezetésre került a csábító hozamú szuperállampapír. A MÁP+ megjelenése 2019-ben és 2020-ban sok vevőt eltántorított attól, hogy befektetési céllal lakóingatlant vásároljon - mondta Balogh.

Területileg is nagyok a különbségek

Budapesten átlagosan 3,2 százalékkal növelték az eladó lakóingatlanok árát az év első 6 hetében az eredeti árhoz képest. Szemben az előző hat év azonos időszakával, amikor átlagosan 2,5 százalékos csökkentés volt a jellemző.

A fővároson kívüli piacon a megyei jogú városokban nagyobb mértékben, 3,73 százalékkal emelték az árakat 2022-ben, míg az előző időszakban 1,8 százalékos mérsékléssel indultak az évek. A kisebb városokban 3,1 százalékos, a községekben pedig 3 százalékos volt az áremelés 2022 első heteiben, ezzel ellentétben 2016 és 2021 között 1 és 3,2 százalékkal vitték lejjebb az árakat a hirdetési időszak első 30 napjában. 

Budapesten tehát minden harmadik árat változtató eladó emelt az áron, a fővároson kívül pedig 10-ből 4-en.

Idén ráadásul rekordszintre nőtt az árat emelő eladók aránya. Budapesten az eladók 34,5 százaléka döntött úgy, hogy drágábban próbál vevőt találni az ingatlanjára, mint ahogy azt eredetileg elképzelte. A 30 százalék feletti arány jelentős emelkedésnek felel meg, hiszen 2016 és 2021 között 20 százalék alatti volt ez a mutató az évkezdet után.

A fővárossal szemben a megyei jogú és a kisebb városokban, valamint a községekben jóval magasabb volt az áremelők aránya, idén meghaladta a 40 százalékot, miközben az utóbbi években 22-30 százalékuk adta drágábban az adott ingatlant.