Az Európai Bizottság (EB) adatira hivatkozva a Portfolio azt írta, hogy a magyar benzin literenként 573 forintba kerül, ami a régiós összehasonlításban az átlag körüli szintet jelenti. A szomszédos országok árai literenkén:

  • Szerbia: 597 forint
  • Ausztria: 584 forint
  • Szlovákia: 582 forint
  • Magyarország: 573 forint
  • Románia: 569 forint
  • Horvátország: 557 forint
  • Szlovénia: 555 forint
  • régiós átlag: 574 forint

A dízel ára is az átlag alatt van, igaz 4 forinttal.

Kapcsolódó

Jelenleg tehát nem kell markáns kormányzati intézkedésektől tartani,

hiszen a hazai benzin-és dízelár abszolút a régiós középmezőnyben szerepel.

De azért bőven vannak még aggályok a hazai üzemanyagpiac számára, elég a százhalombattai tűzeset miatt kieső finomítói kapacitásokra, a jövő évben is esedékes (de talán elhalasztásra kerülő) jövedéki adóemelésre vagy a szerb NIS finomító körüli bonyodalmakra gondolni.

A lap arra kereste a választ, hogy miért nem esett még nagyobbat idén itthon a benzin ára, hiszen „bomba formában van a forint“, a Brent olaj jegyzése pedig nem kevesebb, mint 14 százalékot esett, mindeközben a benzinár csupán 6 százalékkal került lejjebb.

E szerint az üzemanyagárak idei alakulását a finomítói prémiumok is magyarázzák: az év elején egy hordó benzin előállításán mintegy 10 dollárt lehetett keresni, mára ennek több mint a dupláját. A dízel finomítói marzsa még meredekebben nőtt, 20 dollárról közel 40 dollárra emelkedett. A prémiumok elsősorban a finomítókat és kereskedelmi cégeket támogatják, de részben a nagykereskedelmi árba is beépülnek, így közvetve a fogyasztói árakban is megjelennek. Ezzel magyarázható, hogy a benzin ára idén mindössze 6 százalékkal csökkent, míg a dízel drágább, a literenkénti 13 forintos különbség a gázolaj prémiumának növekedéséből adódik.

A kilátásokról szólva a lap azt írja, hogy a finomítói prémiumok alakulása vegyes képet mutat: rövid távon a dízel marzs további emelkedésére lehet számítani (az amerikai EIA előrejelzése szerint 2026-ban 69 cent/gallonról 90 cent/gallonra nőhet). Középtávon (2025–2027) a marzsok várhatóan a hosszú távú átlag felett maradnak, bár enyhe visszarendeződés előfordulhat. Hosszabb távon a finomítói kapacitások csökkenése, az alternatív energiaforrások terjedése és a kereslet átalakulása mérsékelheti a prémiumokat.