Budapest ingatlanpiaca túl összetett és színes ahhoz, hogy a város gyógyturizmusban betöltött szerepével és a lista élére kerülésével összefüggésben beszéljünk róla, a lapunknak nyilatkozó egyik ingatlanszakember azonban megemlítette, hogy az általános piaci pangás közepette mégiscsak beindult egyfajta vásárlási kedv. Mint Beák Attila, a Beák és Társa iroda tulajdonos vezetője, a Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja fogalmazott, akinek van pénze, az most elkezdett hostelezni, a zsidó negyedben és a V. kerületben többen is ilyen céllal vásárolnak 10−30 milliós nagyságrendben. Elsősorban a kisebb, két személy elszállásolására alkalmas, illetve a maximum kétszobás, négy főig kényelmes lakásokat veszik erre a célra, helytől és állapottól függően 2−300 ezer forint között négyzetméterenként. A minifellendülést a város bulihelyszínkénti pozicionálása táplálja, azaz főként a fiatal, 2-3 napra ideérkező, olcsó szállásokat kereső fiatalok igényeit akarják kielégíteni az újdonsült befektetők.

A lista második helyén álló Hévíz ingatlanpiaca egyértelműen sokat profitál a gyógyturizmusból, a német vevők helyét átvették az orosz turisták és befektetők, akik nemritkán egy-két millió, de akár 4-5 millió eurós panziókban gondolkoznak − tájékoztatta lapunkat Csillag Katalin, a Hévízingatlan iroda tulajdonosa. Mint kifejtette, ugyan van olyan utca a városban, ahol szinte minden második ház panzióként működik, nem sok közöttük az eladó. Aki itt panziót vagy apartmanházat vásárol, az már vagy leszerződött egy utazási irodával, vagy saját maga is tulajdonos ilyenben, így biztosítja a hely kihasználását. Csillag Katalin szerint ugyanis kudarcra van ítélve, aki csak az internetes hirdetéstől várja a vendégeket. A fizetővendéglátást csak a Szép kártyás magyar turistákkal lehet feltölteni, de itt is biztosítani kell a vendégkört. Az erre a célra alkalmas házak, például egy négyapartmanos épület, 35 millió körül forognak − mondja Csillag Katalin. Külföldiekkel 3 csillagosnál alacsonyabb színvonalú szállást nem lehet feltölteni, de még inkább a 4 csillagos az elvárt nívó. Mivel a régi idők "zimmer frei" szolgáltatása Hévízen egyáltalán nem működik, ezek az ingatlanok a piacon sem forognak − teszi hozzá. A turistahad dacára az éttermeket nem könnyű eladni, van néhány jól működő a városban, ugyanakkor a cég kínálatában négy éve nem mozdul egy 35 millióért kínált, 100 fős vendéglő. Az üzlethelyiség-piac már csak azért is keményebb dió, mert ezzel munkát is szerez a befektető, amit a külföldiek nemigen vállalnak be, a magyarok pedig finanszírozás híján maradnak ki az üzletből. Pörög viszont a lakásépítés, a magas árak ellenére − 46 négyzetméter 22 millió forintért − sok az érdeklődő és a vásárló is, állítja az irodavezető.

Hajdúszoboszló áll a lista harmadik helyén, ahol mint Szűcs Istvánnétól, a Hajdú-Palace Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, élénk az ingatlanok iránti érdeklődés egész évben, de a tavasz és az ősz különösen sok keresőt hoz. Noha az áresés még nem állt meg, a beépíthető telkek és az igényes új építésű társasházi lakások, illetve családi házak tartják az árukat, de az is előfordul, hogy az építőanyagár nem jön ki az eladásra kínált ingatlanból. Ugyanakkor már a hiány is megjelent, hiszen az építőipar nagy leállásával már nem mindenkit tudnak új építésű lakásokkal kiszolgálni. Legtöbben az olcsó ingatlanokat keresik, bár a jelenlegi időszak 25−28, de akár 50 milliós (igaz, külföldi) érdeklődőt is hozott. Előszeretettel vásárolnak Hajdúszoboszlón befektetési céllal román ügyfelek, de érdeklődnek orosz és ukrán vásárlók is. Véleménye szerint megéri befektetési céllal vásárolni a városban, mivel két hónapig biztos a telt ház, de az elő- és az utószezon is telített lehet. Hajdúszoboszlón két új szálloda is épül, de úgy véli, megfizethető magánkórházra vagy szanatóriumra és egészségügyi szolgáltató helyekre már nagyobb szükség lenne, s vannak is e célra alkalmas területek.

A gyógyturizmusban érintett települések negyedik leglátogatottabbja a KSH szerint Siófok, ahol, mint azt Harmat Zsuzsától, az Openhouse iroda munkatársától megtudtuk, idén kissé megtorpant a tavalyi telephely-fejlesztési pályázat által táplált aranyparti ingatlanok iránti kereslet, és a hangsúly az Ezüstpartra, valamint Zamárdira helyeződött. Az öt-tíz milliós és a több száz milliós ingatlanok egyaránt kapósak, jellemzően befektetési célra, készpénzes vevők számára. Az idegenforgalmi fellendülésből mindenesetre jócskán profitáltak a siófoki ingatlanbefektetők, van olyan utca, ahol az új építésű apartmanházak egész szezonban telt házzal működnek, napi 30 ezer forintos bevételt generálva, ősztől tavaszig pedig albérletként hasznosítva hoznak 50 ezer forintot havonta. A nívós, kis léptékű apartmanházak lakásai pillanatok alatt elkelnek, a másfél szobásak 15−20 millió forint között, a kétszobásak 20 millió forint fölött, sőt ismét előfordul, hogy már a tervezőasztalról elfogy a készlet. A lakótelepi atmoszférát sugárzó, hatalmas épületek fejlesztői azonban továbbra is eladási gondokkal küzdenek Harmat Zsuzsa szerint. A piaci pörgés alátámasztására megjegyzi, a 2012-ben még 5-6 fővel dolgozó irodában most 13-an vannak, de 15-18 fő lenne az ideális. A kereskedelmi célú ingatlanokkal kapcsolatban azonban ő is úgy látja, hiába a nagy forgalom, a befektetők ugyanis nem olyan célpontra vágynak, amelynek az üzemeltetése munkát ad a számukra − erősítette meg a hévízi kolléga véleményét.

Az előzőekkel ellentétben az ötödik leglátogatottabb hely, Bük ingatlanpiaca katasztrofális − válaszolta kérdésünkre Kedves Tünde, a Büki Ingatlan és Hitelcentrum vezetője. Nagyon kicsi a forgalom, az eladók nem tudnak szabadulni ingatlanaiktól, a várt és a kínált árak között ugyanis legtöbbször óriási a különbség. A szobakiadásra épült régi nagy családi házakat esetleg 25 millióért megvennék, de a tulajdonosok 40−70 millióért árulják, s van olyan 26 millióról induló lakás, amelyet 18 millióért sem visznek el. Némi mozgást azért lehet érzékelni a 11−18 milliós családi házak körében − mondja a szakértő. A fürdő körüli vendéglátósok nem panaszkodnak az idén, nincs is ilyen jellegű helyiségből jelentős kínálat. Hiányoznak a fiatalok igényeire épülő vendéglátó létesítmények, erre viszont még nem mozdultak rá a helyi vállalkozások − teszi hozzá Kedves Tünde.