A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) szerint a cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában álló, belföldi hatósági nyilvántartásba vett (magyar rendszámú) személygépkocsi után kell megfizetni. A nem magánszemély tulajdonában álló, külföldi rendszámú, hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után csak akkor áll fenn a cégautóadó fizetési kötelezettség, ha utána a számviteli törvény szerinti költséget, ráfordítást számoltak el.

Bár a közterhet cégautóadónak hívják, a magánszemély sem mentesül minden esetben. A magánszemély tulajdonában álló, akár belföldi, akár külföldi nyilvántartásban szereplő gépkocsi után akkor áll fenn az adókötelezettség, ha utána a számviteli törvény szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.

Fontos változás, hogy cégautóadó szempontjából a tulajdonjoggal esik egy tekintet alá a pénzügyi lízing, illetve 2013. július 1-jétől a tartós bérleti jogviszony is - derül ki az adóhivatal által közzétett tájékoztatóból.

Hiába flexelik ki az ülést

Cégautóadó szempontjából személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű és a gáz-üzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is. (A kizárólag elektromotorral hajtott autó kivételt jelent.) Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kilogrammot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi) is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor, vagyis ha valójában már nem alkalmas kettőnél több utas szállítására.

Ki fizeti meg az adót?

Az adóalanyiság fő szabály szerint a tulajdonos személyéhez kapcsolódik kivételekkel. Az adó alanya hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén a járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonos, kivéve, ha a tulajdonos magánszemély, és a személygépkocsi után nem történik költségelszámolás. Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok (mint tulajdonostársak) a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adó-alanynak, azaz a fizetendő cégautóadót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös tulajdonban levő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonosa, akkor ez a személygépkocsi az adó tárgya és utána adót kell fizetni azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában megoszlik.

Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös (országos járműnyilvántartás szerinti) tulajdonában levő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget. A cégautóadót a tulajdonostársak ilyenkor is a tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik.

 

Cégautóadó környezetvédelmi osztály szerint, Ft/hó
Hajtómotor teljesítménye (kW)0-4 osztály6-10 osztály5, 14-15 osztály
0-5016 5008 8007 700
51-9022 00011 0008 800
91-12033 00022 00011 000
120 felett44 00033 00022 000
Forrás: NAV

Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adják, akkor a lízingbe vevő (és nem a tulajdonos lízingtársaság), illetve a tartós bérletbe vevő az adóalany, szintén kivéve azt az esetet, ha a lízingbe vevő, illetve tartós bérletbe vevő magánszemély, és az általa lízingbe vagy tartós bérletbe vett személygépkocsi után nem történik költségelszámolás.

Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet lesz az adó alanya, aki/amely a (például külföldön üzembe helyezett) személygépkocsi használata után költséget (a számviteli törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerinti tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást) számol el.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választó egyéni vállalkozó, továbbá a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó-fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel-e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás.

A nem magánszemély evaalany, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választó nem magánszemély
- a tulajdonában lévő, az általa pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vett személygépkocsi után, illetve
- a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi után, ha az adózó a számviteli törvény hatálya alá tartozik, cégautóadó fizetésére kötelezett, azaz alanya a cégautóadónak.

Kell-e fizetni a kiküldetés után?

A kifizető által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés sem a kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű-használattal kapcsolatos költséget.

Nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget az sem, ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. pontja szerint az Szja tv.-ben elismert költségek esetében, ha jogszabály (törvény vagy kormányrendelet) költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett, a jogszabályban meghatározott mértékig, igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek minősül (a téma szempontjából frekventáltan) a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

A kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett futásteljesítményt az egyébként kötelezően vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali (üzleti) utazásnak tekinteni.

Nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség akkor sem, amikor költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra, vagy a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembe vételével kilométerenként 9 forintot kap a magánszemély.16 Ha a magánszemély 9 Ft-ot meghaladó költségtérítést kap, akkor a 9 Ft-ot meghaladó költségtérítésrész munkaviszonyból származó jövedelemnek (ezen belül bérnek) minősül, amellyel szemben költség nem számolható el, így többlet-költségtérítéssel kapcsolatosan cégautóadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik.

Mentességi körben a honvédség is

Hetedik pontként bekerült az adómentes körbe a honvédség által üzemeltetett, haditechnikai terméknek minősülő gépjármű is. Mentes tehát az adó alól a különös méltánylást érdemlő személygépkocsi is, a következők szerint:

a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel;
b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet;
c) amelyet a személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be;
d) amely kizárólag halottszállításra szolgál;
e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik;
f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészség-védelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek;
g) amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltet.