Az elmúlt napokban a magyar államadósság-finanszírozás költsége lett a legmagasabb az Európai Unió országaiban. Sokáig jobban álltunk ezen a téren mint Románia, október és november azonban fordulatot hozott: a befektetők a román államadósságot már hajlandók alacsonyabb kamat mellett is finanszírozni, mint a magyart.

Ez a másodpiacon világosan lekövethető: pénteken a 10-éves magyar állampapírokkal 7,06 százalékos hozam mellett kereskedtek, a román referenciakötvényekkel pedig 6,93-on. 

Magasabb hiány = magasabb hozamelvárás

A magyar hozamemelkedés, amely messze nem drámai, a hét elején bejelentett deficitcél módosítást követi le – mondta az Economxnak Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. A bejelentés szerint idén GDP arányosan 5 százalék a hiány, de nem csak az arányok változnak: a Portfolio kérdésére Nagy Márton miniszter azt is elmondta, hogy az idei pénzforgalmi deficit 5 055 milliárd forintra nő a tervezett 4 774 milliárdról.

Már a nyáron lehetett sejteni, hogy a GDP arányában meghatározott államháztartási hiánycél nem teljesül, hiszen elemzők biztosra vették, hogy a magyar gazdaság éves növekedése 1 százalék alatt marad  

– tette hozzá Varga Zoltán.

A bejelentett módosítás miatt a magyar állampapírok tartásához kicsivel több kockázatot párosítanak a befektetők, vagyis a hozamelvárásuk emelkedett.

Ez egyébként nem alaptalan, mert a deficit újratervezése miatt nem kizárt, hogy a költségvetési folyamatokra különösen kritikus Moody’s negatív véleményt fogalmaz meg a soron következő hitelminősítésekor. Fontos ugyanakkor, hogy még így sem kerülnénk a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába – mondta Varga Zoltán. Aki hozzátette, a magyar kötvénypiacon a kismértékben megemelkedett hozam ellenére sincs különösebb eladói hullám, a külföldi intézmények által birtokolt magyar (forint) állampapírok állománya például mindenkori rekord közelében van: a november 12-i állapot szerint ez 7 217 milliárd forint.

Mindenesetre nem fest jól, hogy nálunk a legmagasabb a hitelfelvétel költsége százalékban.

Hogy a piac elkezdett másképp árazni, az a csütörtöki állampapír aukción is látszott: a kereslet jelentős volt, de például a 10-éves papírok piacán a hozamelvárás 16 bázisponttal magasabb lett, mint a legutóbbi aukción. A 10-éves papírok átlaghozama éppen 7 százalék volt.

A mostani forintárfolyam miatt nem kell védőháló

Megkérdeztünk Varga Zoltánt a magyar-amerikai csúcstalálkozón nekünk ígért védőhálóról is. Az elemző szerint a jelenlegi forintárfolyam láttán abszolút nem szükséges aktiválni ezeket az eszközöket (például a swapline-t), de nem is lehetséges, hiszen most még a két ország pénzügyminisztériuma közt nincs is erről írásos megállapodás. Vélhetően erre egyfajta biztosítékként tekint a kormány, arra az esetre ha tavasszal jelentősebb forintgyengülés történne. 

A CIB Bank vezető elemzője pénteken szintén arról írt, hogy  a hazai gazdasági fundamentumokkal kapcsolatos kérdések a forint árfolyamánál látványosabban mutatkoztak meg a kötvénypiacon.

Tovább folytatódott a hozamok lassú feljebb csúszása a másodlagos piacon: a 10 éves referenciahozam egy hét alatt 15, két hét alatt közel 25 bázisponttal emelkedett. Ez a tendencia az ÁKK aukcióin is visszaköszönt. A 10 éves állampapír 7 százalékos átlaghozam mellett talált gazdára, ami tükrözi a felárigényt. Ugyanakkor – a magasabb hozamok ellenére – továbbra sincs érdemi gond a kereslettel: az aukciókat jelentős túljegyzés jellemezte, ami azt mutatja, hogy a befektetők készek kompenzáció mellett vállalni a kockázatokat -

fogalmazott Trippon Mariann.

Életjeleket mutat a román gazdaság

A magyar GDP a harmadik negyedévben 0,6 százalékos éves növekedést mutatott, a pénteki adatok szerint a román GDP viszont 1,6 százalékkal nőtt. Naptárhatásokkal kiigazítva pedig 1,4-el. A 2025-ös büdzsé tervezetében a bukaresti kormány 2,5 százalékos éves gazdasági növekedéssel számolt, amit a szeptemberi költségvetés-kiigazítás alkalmával 0,6 századra csökkentett. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb prognózisa a román gazdaság 1 százalékos növekedésére számít, míg a Világbank 0,4 százalékos növekedést prognosztizál – írta a Maszol portál.

Így tért vissza a román kötvénypiacra a bizalom 

Hosszú idő eltelte után először november 7-én és 10-én csökkent 7 százalék alá a lejben kibocsátott, 10-éves (referencia) állampapírok hozama a másodpiacon, miután utoljára 2024 októberében volt ilyen alacsonyan ez a kulcsfontosságú mutató. A csökkenés gyors és látványos, október elején még 7,45 százalék körül járt a tízéves hozam, áprilisban pedig 8,5 százalék felett volt.

A négy hét alatt történt 50 bázispontos hozamcsökkenés nagyon jó hír a román költségvetés szempontjából. A befektetők hozamelvárása alacsonyabbá vált, vagyis alacsonyabb kamat mellett is hajlandók román állampapírokat tartani. Mivel a másodpiacon (itt kereskednek egymással bankok, intézményi befektetők) a hozamok lefele tartanak, az újonnan kibocsátott államkötvények is alacsonyabb hozam mellett keltek el és kelhetnek el a soron következő aukciókon. Ezáltal a román államadósság finanszírozásának kamatköltsége kevesebb lesz. 

A román hozam 2024 őszétől végig magasabb volt a magyarnál, most viszont a kettő közel azonos, pillanatnyilag a magyar magasabb.  

A hozamok alakulása alapján a befektetők hasonló kockázatokat kapcsolnak a magyar és a román állampapírok tartásához és lényegében hasonló hozamelvárás mellett vásárolják azokat.

A magyar infláció duplájával küzdenek

Mindkét országban 6,5 százalék az alapkamat, az infláció viszont Romániában több mint duplája (október: 9,8 százalék) a magyarnak (4,3 százalék). 2026-ra viszont jelentős infláció csökkenés várható Romániában, az év végére 4-5 százalék közé prognosztizálható (sőt a jegybank szerint 3 százalék közelébe csökkenhet), ami a kötvénytulajdonosoknak így már tekintélyes reálhozamot jelenthet. 

Az infláció várhatóan azért rendeződik, mert a szeptemberi 9,9 százalékos kiugrás mögött nem makrogazdasági folyamatok állnak, hanem az az augusztusi áfa- és jövedékiadó emelés hatása látszott.  

Emellett erősek a dezinflációs tényezők is: lassul a fogyasztás bővülése és a bérek is csak lassuló ütemben emelkednek (a legutóbb mért hónapban csak 4,4 százalékkal éves alapon).

Romániában a kötvénypiaci hozamcsökkenést az is segítette, hogy a kormány költségvetési-kiigazító intézkedési csökkentették az államadósság leminősítés kockázatát.

Jelentős különbség, hogy az EU-ból érkező források jövőre több mint kétszeresére, 15 milliárd euróra nőhetnek Romániában. Ez azért fontos, mert kevés más feltörekvő piacgazdaságnak van hozzáférése ilyen mértékű, nem adósságalapú külső finanszírozáshoz – vagyis ennyivel kevesebb állampapír eladása válhat szükségessé jövőre keleti szomszédunkban. 

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!