A Principles of Responsible Investing (PRI) nevű szervezet új tanulmánya szerint komoly fenyegetésnek vannak kitéve a pénzügyi piacok, mivel a most használatban lévő üzleti modellek nem számolnak a kormányzati politikák klímaváltozásra adott várható reakcióinak hatásaival - írta az összesen 86 ezer milliárd dollár befektetéséért felelős intézményeket tömörítő szervezet anyagára hivatkozva a Reuters. A PRI ezzel csatlakozott azok táborához, akik szerint az olaj és gázipari cégek előrejelzései és tervezett befektetései nem tartana lépést a klímaváltozás várható következményeivel.

A PRI szerint a nemzetközi energetikai ügynökség (International Energy Agency - IEA) előrejelzései, amelyeken nagyon sok kormányzati és üzleti tervezés alapszik, nincs összhangban a 2015-ös párizsi egyezményben megfogalmazott célokkal, amelynek lényege, hogy a globális felmelegedés átlagos mértékét igyekeznek 2 Celsius fok alatt tartani. A hírügynökség emlékeztet, a klímakutatók jelenlegi álláspontja szerint a föld átlagos hőmérsékletének már mintegy 1,5 fokos emelkedése is olyan komoly következményekkel járhat, mint a tengerszint emelkedése,a gyakoribbá váló természeti katasztrófák és halálos hőhullámok, erőltetett népvándorlás.

Kapcsolódó

Hirtelen, drasztikus változások jönnek

A szervezet most kiadott elemzésével azt szeretné elérni, hogy a befektetők helyezzék teljesen új alapokra előretekintő kockázatkezelési módszereiket és stratégiai eszközallokációjukat.  A tanulmánynak készítői a hangzatos Elkerülhetetlen Vezérelv Változás (Inevitable Policy Response - IPR) címet adták. Az ebben foglalt előrejelzés szerint a kormányzati politikák 2025-ig hirtelen, durva, s a dolgok megszokott menetét drasztikusan megváltoztató fordulatot vesznek, s ez komoly fordulópontot jelent majd.

Az IPR által felvázolt forgatókönyv szerint például a globális olajkereslet csúcsát 2026-2028-ban éri majd el, a közúti közlekedés olajfelhasználása már 2025-ben tetőzhet. Az IEA becslése jelenleg nem számol azzal, hogy a kereslet növekedése 2040 előtt csökkenne. E mellett az IPR úgy becsüli, hogy a szén felhasználása, mint foszilis energiahordozóé már 2040 előtt gyakorlatilag megszűnhet. Eközben a világ energia-ellátásnak felét a szél- és naperőművek adhatják majd. A belsőégésű motorok sokkal hamarabb tűnnek majd el, mint arra most számítanak. Eközben optimista elképzelésük szerint az erdőtelepítések üteme felgyorsulhat.

Elkerülhetetlen változást jósolunk a kormányzati politikákban, amelyek erőteljesek, felforgató hatásúak és rendezetlenek lesznek, tekintve, hogy megkésve érkezik. Ez sokkal komolyabb zavarokat fog okozni majd, mint amire a befektetők és az üzleti döntéshozók jelenleg fel vannak készülve - mondta Fiona Reynolds, a szervezet ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint az IPR-tanulmány mintegy válasz azokra az aggodalmakra, amelyek az Energetikai Ügynökség hasonló tanulmányával kapcsolatban merültek fel, valamint azokra, amelyek szerint a gazdaság működése nem sokat fog változni a klímaváltozás hatására.

Az energetikai szektor nem számol a reakciókkal

Az IEA előrejelzése a szintén hangzatos Új Vezérelv Forgatókönyv (New Policy Scenario, NPS) nevet kapta. Ebben úgy vélték, hogy a klímaváltozás csak korlátozott változásokat fog eredményezni a kormányzati politikákban. A felelős befektetők szervezete szerint az Energetikai Ügynökség előrejelzése abból indul ki, hogy a világ szépen halad az iparosítás előtti időkhöz mérten 2,7-3,5 fokos felmelegedés felé anélkül, hogy az eddig meghirdetetteken felül bármilyen politikai lépés történne az eddig bejelentett intézkedéseken felül. Ezt azonban elég valószínűtlennek tartják, s úgy vélik, az emberi szenvedés ki fogja kényszeríteni az erőteljesebb politikai válaszokat.

Arról egyébként már korábban is láttak napvilágot tanulmányok, hogy az energetikai cégeknek komoly kihívásokkal kell megküzdeniük a klímaváltozás várható hatásai miatt. A Mercier nevű globális tanácsadó cég tavaszi elemzése például azzal számolt, hogy a nagy olaj- és gázipari cég értéke 2050-ig akár 95 százalékkal is csökkenhet, ha a kormányok valóban komoly lépéseket tesznek a globális felmelegedés 2 fok alatt tartása érdekében.

Durvább lenne, ha nem lépnének

A Mercier szerint azonban összességében sokkal durvább hatással járna, ha nem születnének meg a kellő kormányzati döntések a felmelegedés és annak hatásai mérséklése érdekében. Az ilyen intézkedések elmaradása esetén az átlaghőmérséklet emelkedése már 2050-ig elérné a 4 Celsius fokot. Ebben a környezetben ők az olaj- és gázipari cégek értékének csak mintegy 15 százalékos visszaesését jelezték előre, azonban a negatív hatások ekkor sokkal széleskörűbbek lennének, minden szektor negatív hozamot produkálna 2050-ig és 2100-ig egyaránt.

Az intézményi befektetők részéről mindenesetre már most is egyre nagyobb nyomás alá kerülnek az olaj- és gázipari cégek, hogy kezeljék komolyabban a klímaváltozás jelentette problémákat. A nagy vagyonkezelő cégek közül már nem egy akadt, aki egyszerűen elkezdte eladogatni az olajipari vállalatokban meglévő részesdését. Ráadásul ezt nem egy esetben nem a föld jövőjéért érzett aggodalmuk, hanem a a hideg számítások alapján teszik. A BNP Paribas szakemberei például nemrég közöltek egy tanulmányt, amely szerint a várható kormányzati lépések hamarosan túlságosan is volatilissé tehetik az olajpiacot, s ezért azok, azok ide szándékoznak befektetni, a szokásosnál magasabb kockázattal kell számoljanak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!