Joe Biden győzelmének sokan örülnek, és azok a magyar kisbefektetők is pezsgőt bonthattak, akik úgy döntöttek szeptemberben OTP-részvényt fognak vásárolni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint elég sokan tehettek így, a kilencedik hónapban ugyanis több mint 19 milliárd forintnyi friss pénz áramlott úgynevezett egyéb monetáris intézmények részvényeiben, vagyis bankpapírokba. Mivel azonban a Takarék Jelzálogbank és az MKB forgalma a tőzsdén elenyésző, ez az összeg javarészt OTP-részvényekbe kerülhetett.

Szeptember utolsó napjaiban pedig az OTP árfolyama még 9 ezer forint alatt is járt, az azóta eltelt szűk két és fél hónapban viszont 11,5 ezer fölé emelkedett, vagyis a szeptemberi mélyponton vásárlók mostanra nagyjából 30 százalékot kerestek a részvényeiken. Az idei év egyik slágerbefektetése volt az OTP, egész évben vásárolták a háztartások. Kilenc hónap alatt összesen 126,6 milliárd forintnyi friss megtakarítás került banki részvényekbe a statisztikák szerint, nyereséget azonban a járvány kitörése óta csak az április, május és június hoztak a befektetőknek, a harmadik negyedév mindegyik hónapjában esett az árfolyam. A kiváló harmadik negyedéves gyorsjelentés és az amerikai elnökválasztás eredményét követő jó hangulat viszont az év végére busásan megjutalmazhatja a kisbefektetőket.

Kapcsolódó

Rákaptak a részvényekre

A háztartások a többi részvényben is találtak fantáziát, ha nem is akkorát, mint az OTP-ben. A nem pénzügyi vállalatok papírjaiba az idén 57,4 milliárd forintnyi lakossági pénz került, a járvány miatt azonban ezeken a papírokon sem volt nyereség szeptember végéig az év eleje óta. Azok voltak főleg pluszban, akik a márciusi-áprilisi nagy zuhanás idején vásároltak részvényt, a nyár folyamán és szeptemberben estek az árfolyamok. A kisbefektetők összesen több mint 180 milliárd forintnyi friss pénzből vásároltak az idén részvényeket, de szeptember végéig több mint 214 milliárd forintot el is buktak a tőzsdék esése miatt.

Ebből azonban azóta sokat ledolgozhattak, hiszen a BUX index azóta több mint 7 százalékot emelkedett. A háztartásoknál szeptember végén 664,4 milliárd forintnyi részvény volt, amit ha nem adtak el, akkor azóta már bőven 700 milliárd forint fölötti összeget érhet. Ez azt jelenti, hogy jelenleg valószínűleg történelmi csúcson jár már a kisbefektetők részvényállománya.

A részvények mellett a befektetési jegyek iránti kereslet is megélénkült. A tavalyi év a befektetési alapok számára nehéz volt, a Magyar Állampapír Plusz (máp+) piacra dobása és az ingatlanalapokkal kapcsolatos szigorítások után néhány hónap leforgása alatt több mint 340 milliárd forintot vontak ki a háztartások ebből a megtakarítás típusból. A március és az április az idén is komoly tőkekivonást hozott, de azt követően már folyamatosan áramlott a pénz az alapokba. A háztartások május és szeptember között összesen 125 milliárd forintért vásároltak befektetési jegyeket, amelyeken azóta többnyire nyertek is.

Az állampapír népszerű maradt

A legkedveltebb értékpapír a háztartások körében továbbra is az állampapír. Szeptember végén a kisbefektetők tulajdonában lévő csaknem 13,2 ezer milliárd forintnyi értékpapírból 8733,5 milliárd állampapír volt, ennek is a 81,6 százaléka már hosszú lejáratú államkötvény, többségében máp+ vagy pedig inflációt követő Prémium Magyar Állampapír (pmáp).

Háztartások értékpapírjai (2020. szept. 30.)
ÉrtékpapírÁllomány (milliárd forint)
Állampapír8 733,5
Egyéb hitelpapír (banki, jelzáloglevél, vállalati kötvény70,7
Befektetési alap3 725,8
Részvény664,4
Összesen13 194,5
Forrás: MNB

Volt ugyan az idén is néhány hónap, amikor úgy tűnt, a lakosság állampapírok iránti étvágya elfogyott. Márciusban és áprilisban, az első hullám tetőzésekor több mint 165 milliárd forint volt a visszaváltás, emellett júliusban is volt egy nagyobb tőkekiáramlás a piacról, az viszont hatalmas lakossági állampapír-lejáratok miatt is történhetett. Augusztusban és szeptemberben viszont már ismét rendületlenül vásárolták a háztartások az állampapírokat, összesen 320 milliárd forintnyi friss pénz került a piacra csak a kisbefektetőktől. Ezzel a háztartások kilenc hónap alatt csaknem 670 milliárd forintnyi friss pénzzel finanszírozták az államot.

A többi hitelpapír azonban továbbra sem kelendő a kisbefektetők körében. A banki kötvények állománya alig 56 milliárd forint és csupán a forint gyengülésének köszönhetően emelkedett valamelyest, ezek többsége ugyanis devizás értékpapír. Jelzáloglevelet minimális mennyiségben tartanak a kisbefektetők, vállalati kötvényt pedig szintén alig vásárolnak, csupán 14,5 milliárd forint a náluk lévő állomány. Jelenleg a legnagyobb vállalati kötvénytulajdonos már a Magyar Nemzeti Bank, amely a Növekedési Kötvényprogramban szeptember végéig több mint 356 milliárd forintnyi értékpapírt vett meg. Ez a teljes hazai vállalati kötvényállomány több mint 30 százaléka.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!