1973-ban jelent meg a Science folyóiratban az a tanulmány, miszerint a nagyobb teljesítményű lézerek fejlesztését ösztönözheti, ha a lézereket olyan projektben használják, amelyek célja az elektromos energia kinyerése a szabályozott fúzióból. Ennek a lényege az, hogy a lézerfénnyel összenyomnak egy szilárd üzemanyaggranulátumot, ami így nukleáris fúziót vált ki.

Magyarán a fúzióból kinyerhető energia megduplázódik, így így több energiát sikerül belőle kinyerni, mint amennyi annak fenntartásához kell.

Ehhez az ötven évvel ezelőtti elmélethez sikerült a gyakorlatban közelednie tavaly decemberben a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory kutatóinak.

A kutatók egy olyan magfúziót hoztak létre, ami első alakommal termelt nettó energiát. Egy borsószemnyi méretű üzemanyagkapszulából 3 millió joule-s robbanás keletkezett, amikor azt 2 millió joule-s lézerimpulzussal felhevítették.

Gilbert Collins fizikus a New York-i Rochester Egyetemről monumentális áttörésnek nevezte az eredményt, szerinte ezzel megváltozott az a szemlélet, hogy a fúziós energia 50 évnyi távolságra van tőlünk.

A fúzió potenciálisan tiszta energiaforrást biztosít, szemben a jelenleg használt hasadási reaktorokkal megtermelt atomenergiával, melyek rendkívül környezetszennyezőket a radioaktív törmelékek miatt.

A szabályozott magfúzió viszont nem termel hosszú élettartamú radioaktív hulladékot, de sokkal nehezebb kivitelezni. A magfúzió során a könnyű atomok összeolvadnak, hogy nehezebbeket hozzanak létre. A Napban ez jellemzően akkor történik, amikor egy proton, a hidrogénatom magja más protonokkal egyesülve héliumot alkot – írja a Science.

Óriási elismerés: Krausz Ferenc kapja a fizikai Nobel-díjat

Alig egy nappal Karikó Katalin biokémikus orvosi Nobel-díja után, ezúttal Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjának örülhetünk, aki a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem kísérleti fizikai vezetője, az MTA külső tagja.
Bővebben--->