Bár már a történelmi régmúltban, több ezer éve hagyományokra tekint vissza az úszás tevékenysége, ám az úszómedencék különféle fertőzések melegágyává válhatnak, ha nincsenek megfelelően karbantartva – írja a BBC.

Mindazonáltal úszni rendkívül jótékony hatású lehet a teljes test átmozgatása és a szív- és érrendszer erősítése révén, ám nem mindenütt rizikómentes.

Kapcsolódó

Az elmúlt 25 évben Angliában és Walesben az uszodák voltak a leggyakoribb helyszínei a víz által terjedő fertőző bélbetegségek kitöréseinek, melyek közül a Cryptosporidium a leggyakoribb. Ez a parazita akár két hétig is tartó gyomorpanaszokat okozhat, és ellenáll a normál klórszintnek. A fertőzés kockázata nagyobb a forgalmas időszakokban, és a parazita székletürítéssel, illetve a medence vizének lenyelésével terjedhet. Egy tanulmány szerint

a felnőttek átlagosan 21 ml, míg a gyermekek 49 ml medencevizet nyelnek le óránként.

A Cryptosporidium mellett más kórokozókra is komolyan figyelni kell. Az opportunista baktériumok, mint a Staphylococcus, bőrfertőzéseket okozhatnak, és gombás fertőzések is előfordulhatnak az öltözőkben. Az úszófülgyulladás egy másik gyakori bakteriális fertőzés, amelyet a medence vizében lehet elkapni, de ez nem terjed emberről emberre. Ritka esetekben az akantamőba parazitacsoport szemfertőzéseket eredményezhet, amelyek nagyon súlyosak és még vakságot is okozhatnak. Belélegzéssel is el lehet kapni fertőzéseket, például a legionella baktériumok tüdőfertőzést okozhatnak – sorolta Stuart Khan, az ausztráliai Sydney-i Egyetem Építőmérnöki Karának professzora és vezetője.

Jackie Knee, a London School of Tropical Medicine Környezetegészségügyi Csoportjának adjunktusa szerint azonban az esetek többségében az enterális betegségek (amelyek hasmenést és hányást okoznak) egészséges embereknél maguktól is elmúlnak. Hozzáteszi azonban, hogy 

nagyobb aggodalomra adhatnak okot a kisgyermekek, az idősek, valamint az immunhiányos emberek számára.

Igaz, a legtöbb medencéhez köthető fertőző betegség kitörése ritka, s a klóros fertőtlenítés sokszor elég jól működik. Az 1900-as évek előtt nem használtak kémiai fertőtlenítőszereket a medencékben. A klórt először 1903-ban vetették be az ivóvíz fertőtlenítőjeként, majd később az uszodákban is elterjedt.

Ritka esetekben bakteriális fertőzések is előfordulhatnak, mint a Campylobacter, a Shigella és a Salmonella, amelyek gyomor-bélrendszeri tüneteket okoznak. A norovírushoz hasonló vírusok valamivel ellenállóbbak, de a klór általában jól elpusztítja őket is.

A medence megfelelő karbantartása, beleértve a megfelelő pH-érték, lúgosság és klórszint szabályozását, elengedhetetlen a vírusok és baktériumok elleni védelem fenntartásához. A szükséges klór mennyisége függ a medencében tartózkodók számától.

„Minél nagyobb a klórigény, annál többet kell bevinni” – állapította meg Khan.

A nyilvános uszodák karbantartására vonatkozó szabályozások országonként eltérőek, és bár a CDC rendelkezik egészségügyi és biztonsági kódexszel, ez csupán önkéntes a gyakorlatban.

A Cryptosporidium még a jól karbantartott medencékben is ellenáll a normál klórszintnek. 

Spóraképződésbe kezd, szorosan beburkolja magát, és megakadályozza, hogy bármi hozzáérjen a külsejéhez, ami sok mindennel szemben ellenállóvá teszi 

– festette le Khan.

A fertőzés kockázata csökkenthető azonnali reagálással, például koaguláns használatával és szűréssel, vagy „szuperklórozással” (több klórt a vízhez adnak, hosszabban). Az emberek ugyanakkor passzívan is üríthetnek székletet, ami növeli a fertőzés kockázatát.

Fertőző medence: különös wellness szolgáltatásra bukkant a NAV

Végrehajtó szerepbe kerültek, a NAV-osoknak kellett leengedni a medencevizet a problémás a szállóban. A hely több millió forint bírságot kapott, s a wellnessrészleg azonnali bezárására kötelezték. Bővebben >>>