Kerényi Edmond, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza összefoglalta a a fedélzeti kamerák használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kockázatokat.

Melyek a fedélzeti kamerák használata melletti és elleni érvek?

Kapcsolódó

A menetkövetők használatát jellemzően személy- és vagyonvédelmi okokkal indokolják. A menetkövetőkkel szembeni érvek elsősorban adatvédelmi aggályokat fogalmaznak meg: a felvételeken szereplő személyek a rögzítéshez nem adták meg az előzetes vagy utólagos hozzájárulásukat, a kamerák indokolatlan mértékben rögzítik mások privát szféráját és lehetőséget teremtenek a felvételekkel való visszaélésre is. A kamera a vezetőt is zavarhatja a kilátásban, növelve a baleset bekövetkeztének kockázatát.

Milyen előírásokat kell betartani a menetkövetők használatánál?

A fedélzeti kamerák szabályozása Európa országaiban sem egységes. Ausztriában súlyos pénzbüntetést is kiszabhatnak a dashcamet használók ellen, máshol pedig csak azt engedélyezik, hogy a már megtörtént balesetet rögzítsék vagy csak kizárólag magánhasználatra szánt felvételeket készítsenek. Magyarországon konkrét jogszabályi rendelkezés nem vonatkozik a fedélzeti kamerák használatára, így mindössze néhány jogszabályhely, a bírósági gyakorlat, illetve nagyrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) állásfoglalásai adhatnak támpontot. Általánosságban: a követendő magatartás annak függvényében alakul, hogy ki, milyen célból készíti a felvételeket, azok mit tartalmaznak és azokat milyen módon használja fel a készítője.

Magánszemélyként használhatok menetkövetőt?

Igen. ekkor csak abban az esetben nem kell betartanunk az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, ha a felvételeket kizárólag saját személyes célból készítjük el és ilyen célra is használjuk fel. Ezt a személyes célt a NAIH megszorítóan értelmezi:

  • a képfelvételek nem lehetnek kimagaslóan jó minőségűek és nem rögzíthetnek folytonos mozgást;
  • a felvételeket alapvetően 5 munkanapig lehet megőrizni úgy, hogy ahhoz más ne férjen hozzá;
  • a videók elkészítésén és tárolásán kívül minden más műveletet (például nyilvánosságra hozatal) már a vonatkozó adatvédelmi jogszabály rendelkezései szerint lehet teljesíteni.

Milyen a jogszerű magatartás?

A gyakorlatban az autóvezetők a felvételeket (az állásfoglalásban foglaltakkal szemben) jó minőségben, folyamatosan és a személyes adatok kitakarása nélkül rögzítik. Ilyen esetben a videón szereplők személyes adatainak védelme érdekében célszerű arról gondoskodni, hogy a rögzített felvételeket a kamera folyamatosan felülírja és csak (a konkrét esemény bekövetkezte előtti) néhány perces időtartamnyi adatmennyiséget rögzítse, kifejezetten azzal a céllal, hogy a bekövetkezett baleset, szabálysértés, bűncselekmény utóbb minél pontosabban rekonstruálható legyen.

Az elkészült felvételeket nem szabad nyilvánosságra hozni a személyes adatok felismerhetetlenné tétele nélkül (például az internetre feltöltéssel vagy bárki részére továbbítással), valamint azokat - további felhasználás hiányában - öt munkanap elteltével törölni kell, például ha a kisebb jelentőségű közúti balesetet követően a felvétel készítője semmilyen eljárást nem kíván indítani, vagy a megindított eljárásban a felvételek bizonyítékul felhasználását megtagadják.

Felhasználható bizonyítékként a felvétel a bíróságon vagy a biztosító előtt?

A NAIH-állásfoglalás figyelmen kívül hagyásával készített felvételek önmagukban alkalmasak arra, hogy mások személyiségi jogát megsértsék, azaz fennáll a lehetősége annak, hogy erre hivatkozva a felvételen szereplő személy eljárást kezdeményez velünk szemben.

A bírósági gyakorlat több esetben rögzítette, hogy a személyiségi jogokat sértő felvételek mint bizonyítékok alapvető célja ennek a közérdeknek a szolgálata, ezért a felvételek elkészítése és felhasználása nem tekinthető visszaélésnek, ha azok valóban bizonyítási céllal lettek rögzítve, és más módon a vezető nem tudná bizonyítani igazát.

A biztosítóknál egyelőre nem kristályosodott ki a bírósági gyakorlathoz hasonló "iránymutatás", ugyanakkor a kárrendezés peren kívüli (olcsóbb és gyorsabb) rendezése vélhetően a felvételek mérlegelés alapján történő "befogadása" mellett szól az esetükben is.

Jövő május 25-től hatályba lép az új európai uniós adatvédelmi rendelet, amely nyomán a magyar adatvédelmi jogszabályok is módosulni fognak. Remélhetőleg ennek nyomán a fedélzeti kamerák céljával összefüggő, jelenleg még bizonytalan adatkezelési kérdések is némiképp tisztázódnak a jövőben, mivel e problémák a motoros, biciklis bukósisakokra szerelhető kamerák, vagy akár az okosszemüvegek kapcsán is felvethetők - fogalmazott Kerényi Edmond.

Címlapkép forrása: Shutterstock