Az elmúlt hónapok csapadékos és hideg időjárásának köszönhetően tragikus állapotban van a magyarországi közúthálózat. Hogy mennyire rossz a helyzet, arról a közútkezelőktől – a Budapest Közúttól és a Magyar Közúttól – kértünk információt. Mindkét cég elismerte – ha nem is ezekkel a szavakkal –, hogy nagy a baj. 

Hogy mégis mennyire, arról számos fotó és videó kering a közösségi médiában. Alább a Totalcar videóján is látható, min kell szó szerint keresztülmenniük szerencsétlen autóknak:

Vagy itt van a Tények riportja arról, hogy mi a helyzet például a Csepeli úton, ahol egy 20 centi mély gödör miatt már több autó kereke is defektes lett vagy kitört. Mint írják, 

„a sofőrök dühöngenek, mert akár több százezres kárt okozhat egy nagyobb kátyú”. 

„Csak Budapesten az utak közel negyede nem megfelelő, rossz állapotú, beavatkozást igényel”

– közölte az Economx megkeresésére az 1100 kilométernyi útszakaszért felelős Budapest Közút, hozzátéve, hogy az úthálózat állapota és a több éve nem tapasztalt csapadékos-fagyos időjárás, a fagyási-olvadási ciklusok sűrű váltakozása miatt az utakon észlelhető burkolathibák darabszáma jelenleg emelkedő tendenciát mutat. 2026 első negyedévében több burkolathibára számítanak, mint az elmúlt évek azonos időszakában: 10-12 ezer burkolathiba keletkezését valószínűsítjük a fenti időszakban – az elmúlt években évente átlagosan 30-40 ezer kátyú keletkezett a főváros útjain.

Hogy mégis miért vágja taccsra a tél az utakat néhány hét alatt? A közútkezelő szerint a fagyás-olvadás jelensége exponenciálisan emeli a kátyúképződés esélyét, mivel ez az egyik legpusztítóbb természeti folyamat az útburkolatokra nézve: 

a víz bejut az útburkolat repedéseibe, megfagy, kitágul, és szétfeszíti az aszfaltot, ami végül kátyúkhoz és a szerkezet általános gyengüléséhez vezet. 

A Budapest Közút az utak karbantartását nagyfelületű aszfaltozásokkal végzi – ez jellemzően tavasztól késő őszig tartó időszakban lehetséges, amikor az időjárási körülmények ehhez adottak. Emellett saját kivitelezésben, saját eszközökkel és szervezettel végzik a forgalomra veszélyes és egyéb úthibák javítását. Mint írják, a burkolathibáknál alkalmazott javítási technológia szintén az aktuális időjárási körülményekhez igazodik: tartósan hideg időjárás esetén hidegaszfaltos javításokat alkalmaznak – ez a „klasszikus” tömködős módszer, ami egy forgalmas úton mindössze pár napig „oldja meg” a problémát –, míg enyhe, csapadékmentes idő esetén melegaszfalttal javítják a felületet.

Így készül a kátyú

Az elmúlt hónapok csapadékos, változékony és rendkívül hideg időjárása, különösen a gyakori fagyási–olvadási ciklusok kedveztek a burkolathibák, így a kátyúk kialakulásának az országos közúthálózaton – közölte az Economx megkeresésére a Magyar Közút. A tapasztalatok szerint nem önmagában a nagy hideg, hanem elsősorban az, amikor a nappali és éjszakai hőmérséklet gyakran ingadozik fagypont körül, gyorsítja fel az útburkolatok romlását. Ilyenkor a burkolatszerkezetbe jutó víz megfagy, kitágul, majd olvadáskor tovább roncsolja a pályaszerkezetet, ami repedésekhez, kipergésekhez, végső soron kátyúk kialakulásához vezet.

A burkolatba jutott víz azonban nemcsak a fagyási folyamatok miatt okoz károkat – teszi hozzá a társaság. A közúti forgalom dinamikus terhelése önmagában is jelentős romboló hatással bír a közútkezelő szerint: mivel a víz gyakorlatilag nem összenyomható, a járművek – különösen a nagy tömegű tehergépjárművek – terhelése alatt a burkolatszerkezetben lévő víz oldalirányú feszültségeket hoz létre, amelyek további repedéseket, anyagleválásokat idéznek elő. Ez a jelenség a hőmérséklettől függetlenül is érvényesül, azonban minél nagyobb a tengelyterhelés, annál erőteljesebben jelentkezik, így a nehéz teherforgalom arányosan nagyobb mértékben járul hozzá a burkolatok gyorsabb tönkremeneteléhez.

Budapest útjai tehát katasztrofális állapotban várják a tavaszt, addig is a közútkezelő hidegaszfalttal tömködi a kátyúkat, ami néhány napra megoldást jelent – a kátyúk „végleges” eltüntetéséhez kénytelenek megvárni a fővárosban autózók a jó időt.

Országosan mi a helyzet?

Kérdéseinkkel a Magyar Közutat is megkerestük, mely szintén folyamatosan, egész télen végzi a burkolatjavítási munkákat, de a társasági is megjegyzi, hogy ezeknek a munkáknak a jellege ebben az időszakban alapvetően eltér a tavaszi–nyári időszakban megszokott, tartós beavatkozásoktól.

Kép: Getty Images, Christopher Furlong

A Magyar Közút 2024-ben kézi kátyúzásra összesen 13 250 tonna hidegaszfaltot és 26 250 tonna melegaszfaltot használtak fel, míg 2025-ben 11 650 tonna hidegaszfalt és 27 050 tonna melegaszfalt került beépítésre. A mostani téli időszakban, tavaly novembertől január 20-ig 2 550 tonna hidegaszfaltot és 2 800 tonna melegaszfaltot használt fel a társaság a kézi kátyúzások során. A jelenlegi télről még nem áll rendelkezésre teljes, országos szintű összesítés, mivel ameddig tartósan hideg, havas vagy ónos esővel terhelt az időjárás, addig az útüzemeltetésben elsőbbséget élvez a síkosságmentesítés és a hóeltakarítás – közölte a társaság, hozzátéve, hogy a burkolatok állapotának számszerű értékelése minden évben a tél lezárultát követően, tavasszal történik meg. 

„Általánosságban elmondható, hogy a fagyás–olvadás ciklusok kedvezőtlen hatással vannak az útburkolatokra, ugyanakkor az idei tél okozta károk pontos mértékéről csak a tavaszi állapotfelvételek után lehet felelősen nyilatkozni.”

Annyi kátyú lett az utakon, hogy már a biztosítók szövetsége is megszólalt

A biztosítók arra figyelmeztetik a bajba került sofőröket, ne hagyják el a helyszínt, és mindent dokumentáljanak. Persze ehhez az sem árt, ha van biztosítás, például kátyúkárra.

A közútkezelő arról is beszámolt, hogy milyen ütemterv szerint javítják az útburkolatot. „A téli időszakban végzett kátyúzási munkák kockázatalapon, ütemezetten zajlanak. A balesetveszélyes mélységű vagy kiterjedésű burkolathibákat a közútkezelőnek haladéktalanul kezelnie kell. Amennyiben egy ilyen úthiba olyan helyen van, ahol az útellenőr biztonságosan és azonnal el tudja végezni a javítást, azt helyben, hidegaszfalt felhasználásával megteszi. Ha nagyobb anyagmennyiségre, forgalomterelésre vagy összetettebb beavatkozásra van szükség, akkor a javítást az észlelést követően külön brigád végzi el. Amikor éjjel-nappal negatív a hőmérséklet, még a hidegaszfalttal végzett javítás sem tud tartós lenni, de a balesetveszélyes hibák ideiglenes megszüntetését ilyenkor is el kell végezni. Azoknál az úthibáknál, amelyek nem jelentenek azonnali veszélyt, a javítás a rendelkezésre álló kapacitások és az időjárási feltételek függvényében történik. A kapacitások végessége miatt az észlelt, már javításra ütemezett, de még nem kezelt úthibák esetében figyelmeztető táblákkal hívják fel a közlekedők figyelmét a veszélyre” – válaszolta a Magyar Közút.

A társaság útellenőrei a téli időszakban is folyamatosan járják az országos közúthálózatot: jelenleg 198 útellenőri jármű áll rendelkezésre, amelyek meghatározott terv alapján ellenőrzik az utak állapotát. Az év elejétől január 20-áig összesen 639 tonna anyagot használtak fel kézi kátyúzás során, a februári beavatkozások volumene pedig teljes mértékben az időjárási körülményektől függ.

Mikor lesz „kész”?

A végleges, tartós útjavítások a téli időszak lezárultát követően, jellemzően márciusban, legkésőbb áprilisban kezdődnek meg – közölte a közútkezelő. Ezek feltétele a stabil, száraz időjárás, a +5 Celsius-fok feletti burkolathőmérséklet és a 0 Celsius-fok feletti léghőmérséklet, valamint az is, hogy a téli időszakban zárva tartó melegaszfalt-keverő telepek tavasszal újrainduljanak. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a beavatkozások pontos ütemezését az időjárás mellett a rendelkezésre álló kapacitások is befolyásolják.

A Magyar Közút a téli időszakban is folyamatosan dolgozik a közlekedésbiztonság fenntartásán, ugyanakkor a környezeti feltételek miatt nem minden beavatkozás lehet azonnal tartós, ezért arra is felhívta a figyelmet, hogy „a közlekedők együttműködése, az óvatosabb, a megváltozott útviszonyokhoz igazodó vezetési stílus ebben az időszakban különösen fontos”.

Kapcsolódó