Sorozatos felháborodásokban vannak az ellenzéki pártok és a polgárok a nagyobbik kormánypárthoz, a kereszténydemokrata CDU-hoz kötődő Gazdasági Tanács új javaslatcsomagja miatt, amit a német szövetségi kabinet tárgyal a jóléti állam kiadásainak megreformálására. Eszerint több területen olyan megszorításokat vezetnének be, amire még nem volt példa Németországban. Egyes vélekedések szerint a reformcsomag

frontális támadás a társadalom szegényebb tagjai ellen.

A kormány tanácsadói viszont arra hívják fel a figyelmet: olyan mély a gazdasági válság, hogy

2029-re kiürülhet az államkassza,

a bevételeket a horribilis szociális kiadások, a védelmi költségek és a kamatfizetések emésztik majd fel.

Súlyos döntés: fogorvos vagy családi ebéd

Az egyik legnagyobb megdöbbenést az az elképzelés váltotta ki, hogy a jövőben

teljesen megszűnne az állami fogászati ellátás,

amit mindenkinek kizárólag magánfinanszírozású forrásokból kellene állnia, hogy ne terheljék tovább a tb-befizetőit.

A törvényes biztosítás szűkítése a társadalom legszegényebb rétegeiben járna katasztrofális következményekkel, mivel kiszorulnának az alapellátásból, vagy az élet más területeiről kellene elvonniuk a pénzt, hogy ne kerüljenek kritikus egészségügyi helyzetbe – kifogásolja a Baloldali párt, amely a Spiegelnek úgy fogalmazott: ez a „szép új világ” jövőképe Németországban, ahol

a jóléti államot problémaként tekintik és a középosztályt büntetnék.

Szerintük a kereszténydemokraták már minden héten új támadást indítanak az ország keményen dolgozó emberei ellen, akik hamarosan választhatnak, hogy „tömés a fogorvosnál vagy ebéd a gyerekeknek?”

Megszűnne a napi 8 órás munkaidő

A gazdasági tanács munkavállalói programja más drasztikus megszorításokat is kilátásba helyez.

Például jelentősen visszavágnák a munkanélküli segélyeket, és a folyósítás idejét is az eddigi két év helyett egy évre korlátoznák – ezzel az állam több száz milliárdot spórolhatna évente. 

Továbbá, korlátozni akarják a részmunkaidős foglalkoztatáshoz való törvényes alapjogot, hogy kényszerűen többen dolgozzanak hosszabb munkaidőben és így több adót fizessenek. Ez viszont azzal járna, hogy – a statisztikák szerint körülbelül 13 millió munkavállaló, főként családanyák, rokonok gondozását végző személyek esetében – ellehetetlenülhet a pénzkeresés.

A munkaadókból álló ötletgazdák a napi nyolcórás munkaidőt is lazítanák, és törvényben rögzítenék a rugalmas beosztás lehetőségét, amivel a cégek akár napi 10-12 órára is szolgálatba állíthatják a dolgozóikat. Az is tervben van, hogy teljesen kizárnák a munkába menet vagy onnan jövet bekövetkező baleseteket a balesetbiztosítások fedezetéből.

Szörnyű a gazdasági helyzet

A reformokat azzal magyarázzák, hogy a gazdasági helyzet "már most is szörnyű". Veronika Grimm, a kormány egyik fő tanácsadója szerint nyugati partnerünk jelenleg ugyanolyan gazdasági teljesítményt produkál, mint 2018-ban, amin nem igazán lendített a tavalyi, 0,2 százalékos növekedés. A szövetségi kormány 1 százalékos növekedést vár 2026-ra, ennek egyik feltétele a több munka lenne. A Welt szerint alapvető változások nélkül három éven belül elfogy az állam pénze, mivel idén óriási hiteleket vesznek fel a védelem kiépítésére, miközben a jóléti állam eddigi  finanszírozása a társadalom elöregedése miatt irreális lesz.

Nőnek az adók, távolabb kerül a nyugdíj

A Bildhez eljutott dokumentumban a tanács javaslata egyebek mellett bürokrácia- és adócsökkentést, az adókedvezmények bővítését és a legmagasabb adókulcs emelésének elhalasztását is tartalmazza, ami a nagyobb jövedelműeknek kedvezne. Akárcsak az, hogy a jövőben a jövedelemadót automatikusan igazítanák az inflációhoz, miközben lejjebb vinnék a társasági adókulcsot 25 százalékra, és eltörölnék a szolidaritási különadót a gazdagabb polgárok esetében is.

A nyugdíjhoz közeledő munkavállalók is szorulhatnak: a tervek szerint eltörölnék a 63 éves korban választható korengedményes nyugdíjat és az alapnyugdíjat, ami az alacsony jövedelműeknek járó kiegészítés, emellett a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötnék – eszerint a jelenleg elfogadott 67 év fölé emelhetik.

Kapcsolódó